Itt a nagy heje-hujában kiderült, hogy tulajdonképpen rettentő gyorsan tudok alkalmazkodni az élet velem szemben támasztott kihívásaihoz, például elég egy kis szülinap és máris nem dolgozom, könnyen lustulok és könnyen megadom magam, de úgy is mondhatjuk, hogy nagyon éles kontrasztok közt élem az életem. És ez igaz is, mint tudjuk.
Ez a tegnapi nagy lazulás odáig fajult, hogy este már a fonalak között válogatni is csak fekve tudtam, kanapéhoz rendeltem minden szükségest, nem tudom, meg tudnám szokni ezt az életet is,kissé meg is riadtam a gondolattól, hogy mennyire élvezem én ezt.
Visszatérve a kontrasztokhoz, az van, hogy augusztusra már nem tudok vállalni semmit, még van függőben néhány tárgyalás, de ennyi, ha közben megtáltosodom és kiderül, hogy a hónap utolsó hete mégis szabad, akkor jelezni fogom, de a tervben/fejben/papíron lévő új dolgokat is meg kellene valamikor varrnom, arról nem beszélve, hogy néhány jó üzlet is nagyon erős kopogtatásba kezdett.
Így aztán a tegnapi napot elteszem emlékbe, de most el kell érnem az üzemi hőmérsékletet, ha már az e heti nyaralásunknak búcsút mondhatunk az idejekorán beköszöntött ősz miatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése