2011. május 9., hétfő

A vásárnak nem lészen logikája, ellenben lélektana

Én azt szeretem, ha lineárisan haladunk előre, ha A van, akkor B is lesz, rendes, kiszámítható jövőképet szeretnék, ilyen vonalas és merev vagyok, mit tegyek, gondolom, a kor előrehaladtával ez nem javul, hanem merevedik, rámsül majd ez az élettel szembeni elvárás, bár most még küzd a másik fél, hogy bizonyítsa, nem úgy van az, ahogy én, hanem ahogy ő.
Például, ha elindulok ragyogó kék éggel és vakító napsütéssel, akkor nem fordul meg a fejemben, hogy 40 km-rel arrébb szemerkélő, majd ömlő esőbe futok, de nem ám, elvégre nem Oroszországba illő távolságot futok le, a futást kéretik jól érteni, de semmiképpen nem szó szerint. És ha esik, akkor azt gondolom, hogy ember a lábát szabadtéri vásárba ki nem teszi, mert magamból indulok ki, hogy én az orromat sem, ezzel erősítem a merev vonalamat, ami csak belülről merev, kívülről nagyon is puha, sajnos. És ha a fél társaság összepakol, akkor az a logikus, hogy a többi is azt tegye, egy, mert a kimondatlan, közös vélemény az, hogy esőnap van, kettő, hogy minél kevesebben maradunk, annál kevésbé vágynak a látogatók betérni hozzánk, három, hogy minél kevesebb a látogató, annál kevesebb a vásárló, a nagy számok törvénye alapján ez így logikus.
Avagy mégsem, mert ez így mind nem jött be, maradtunk is, látogatók is voltak, vásárlók is (bőséggel )voltak, én a teljes elképedés napját éltem meg, felborult a rossz idő - rossz vásár és majd nagyon szoknom kell a vasárnapok kiszámíthatatlanságát, nehéz ez nekem, bár most könnyen szoktam az új helyzethez.
A lélektanról meg annyit, hogy ott volt nekem ő, meg ő, (ismervén őket, lesz itt egy kis vérpezsdítő vita, a sorrendet illetően, jaj, de ismerem őket), meg ő, de ő is, meg a blogtalanok társasága is fellépett,  és hogy én életemben ilyen szép párt nem láttam, a világ az ömlő esőben szépen kiteljesedett, ennyit az én merev és vonalas elvárásaimról. Egy- null a javára.

7 megjegyzés:

  1. nahát...meg hű meg ha, vagyishogy aszta....amúgy én is bolháztam tegnap esőben, úgyhogy biztosíthatlak róla, hogy elvakult vásárlókat (najó, esetemben guberálókat) nem tántorít holmi eső :)

    a vásárlókhoz meg gratula!

    VálaszTörlés
  2. Olyan jó, hogy mindenre van példa...,no meg az ellenpélda. :-)

    VálaszTörlés
  3. Én vagyok az ellenpélda. De majd legközelebb. És nagyon sajnálom.

    VálaszTörlés
  4. eso ide vagy oda, nekem nagyon megerte elmenni, azota is mutogatom mindenkinek a gyonyoru narancsszinu zalalea-kincsemet...

    a szivet melengeto linkelesre meg nem talalok szavakat

    (es bocsanat, hogy nem mutatkoztam be rendes nevvel, de meglehetosen zavarban voltam - de remelem, meg lesz alkalmam)

    VálaszTörlés
  5. nálam jobban biztosan nem voltál zavarban, biztosan nem! és láthatod, a kor sem segít ilyenkor, az illem a sarokban :o)
    én viszont őszintén írtam, amit írtam, én azóta is csak ezt mondogatom, hogy én ilyet tán még sosem, de legalábbis ezer éve, nekem ez akkora öröm volt, megvidámodott tőletek a szívem, no

    VálaszTörlés
  6. Eszter: sose bánd, lesz még Gouba, leszek még én is, nagyon hideg volt, de nagyon...

    VálaszTörlés
  7. És én is köszönök mindent Te drága, mert nem is tudod, hogy mennyire jót tettél velem... :-)))

    Ráadásul az éppen kezdődő reggeli elindulási mizéria ("Na most elég!") kirobbanását egy pillanat alatt elfújta, amint ránéztem a csodás szivárványosomra...Már egyből azon agyaltam mit vegyek fel hozzá, a többi meg már nem is volt érdekes... :-)))

    VálaszTörlés