2011. május 16., hétfő

Érdeklődésre

elmondom, hogy volt vacsora, igen, hogy mindenki kapott enni, mert a vendégek hoztak magukkal nemcsak villát, de szinte egy egész készletet, ajándékba, el kell majd gondolkodnom ezen, mert lehet, hogy ez a jövő útja, úgyismint megoldás, én megmondom, miben szenvedünk hiányt, valaki pedig csak hoz vagy éppen küld hiánypótlást, végülis érkezett így már hozzánk dió', evőeszköz-készlet, táskamerevítő, heveder, könyv (több könyv!), fonal, de sütemény is. Most fényképezőgépre vágyom.
Cserébe viszont nem fokhagymás pirítóst kaptak, hanem levegőn szárított sonkába tekert sárgadinnyét, mézes-szójás-citromos csirkét zöldsalátával és kókuszos-almás süteményt. És mentás limonádét, de ha jól láttam, egy üveg bor is lecsúszott.
És ezzel (szerintem) részletes  és kimerítő, a figyelmet bizonyos tendenciára is felhívó választ adtam a  nekem kedves bloggerina által felmerült kérdésre.


' a címet, ha elküldené még egyszer a feladó, azt megköszönném, elhagytam, hát persze

2 megjegyzés:

  1. Ó, köszönöm, nagyon kedves, hogy ilyen gyorsan, ilyen kimeritoen valaszolt nyilvan tolakodo kerdesemre :)
    a menu nagyon jol hangzott am, mondjuk en a piritost is szeretem (szerenyen elunk).
    egyszer en is majdnem vittem borospoharat vendegsegbe, mert megmondtak, hogy az nincs, de aztan elszegyelloskodtem a dolgot, mert hogy eloszor mentunk, es meg nem ismertuk oket annyira - hiba volt

    VálaszTörlés
  2. a kérdés nem volt tolakodó, a borospohár nem lett volna felesleges, a vacsora fenséges volt :o)))
    (na jó, elsőre, hát igen, de azért az jó, hogy én nem vagyok szégyenlős - csak úgy csinálok-, hozzám a vásárba hozhatnak ennivalót, innivalót, a vacsihoz evőeszközt, mi is szerényen élünk, ezzel azt akarom mondani! :o)))

    VálaszTörlés