2011. március 3., csütörtök

Azt sem szeretem,

ha a mandarinon lötyög a nadrágja, de az még mindig jobb a mostaninál (most annak látom),  amikor is a héj és a belső megbonthatatlan egységet képez, majd amikor több késszúrással sikerül felfeszítenünk a páncélt, akkor a jutalmunk egy savanyú, száraz, megkövesedett ... cucc.

6 megjegyzés:

  1. Ugye hogy ugye? Én kifejezetten a légnadrágos mandarinért (a piacon már mondják a kofák, hogy tudom, légnadrágja kell legyen) vagyok oda, és végigtapizom mindet, mert csak azt eszem meg. Praktikus okok miatt is, mert ugye itt a műhelyben jó, ha nem fröcsög össze-vissza a mandarinlé, és erről olyan könnyen, olyan szépen, szinte egyben lerántható a burok. És belül mindig olyan igazi, édes, illatos husi van, éppen eléggé nedves, és éppen eléggé száraz. Mmmmmm...

    VálaszTörlés
  2. Mi az a légnadrág? Nálunk is most valami őskövület van itthon:(

    VálaszTörlés
  3. Sok év csalódás után mi Karácsony után csak narancsot eszünk:))

    VálaszTörlés
  4. Szömörce, úgy is lehet mondani, hogy egy-két (néha akár három) mérettel nagyobb a héja, mint a húsa. És akkor a jó, ha a héj egyébként picit roppanós, mert akkor friss(ebb) is.

    VálaszTörlés
  5. Én a légnadrágosban is tudok csalódni, főleg amikor kifelé mennénk a télből, már ha mennénk. Szóval néha olyan szivacsossá válik, lé nélkül, na az sem jó!

    VálaszTörlés