2011. február 27., vasárnap

Vasárnapi vers/ Poem for Sunday

Fodor Ákos: Jelentés-vázlat a jelenidőről

valahogy úgy, mint a csecsemők:
iszom, iszom és szomjazom, megkívánok és elunok,
fogok, megszorítok és elejtek.
elsírom magam,
unatkozom és félek.
       Mindentől függök, de alig függök ö s s z e.
Nagyon megörülök egy érintésnek.Vissza-
borzadok egy másiktól.
Nevetnem kell, nevetnem bizonyos szavakat hallva, látva.
Figyelmem lengőajtaja készséggel nyildogál
kifelé-befelé, vagy ácsorog középen: elbámészkodom
egy színen, formán, hiányon, jól elcsodálkozom olyasmin,
hogy hajlik az ujjam.
      Bízom. Ragaszkodom. Hamar
felejtek. Valahogy így.
                         Jöhet
a jövő-
          úgyis jön
- nem hívom.

2 megjegyzés:

  1. Ez most nálam nagyon igaz! Köszi a verset.

    VálaszTörlés
  2. Tudod, Viki, az a legjobb ebben a verseldében, hogy mindig van VALAKI, akinek éppen nagyon jó, s ez nekem nagyon jó. Meg a vers is, persze.
    Örülök neked....

    VálaszTörlés