2010. október 29., péntek

Életképek

Úgy van az, hogy én gyakran mondom, milyen életet szeretnék, hogy szeretnék a cicánk lenni, mert mindenki szereti, mert kényúr, mert ölelgetik, mert bitang jó a teste, meg ilyenek (kalandos élet), de közben azt is mondom, hogy szeretnék egy terebélyes fa lenni,  mert nemcsak tűri az évszakok váltakozását, hanem megéli és várja, ha kell, akkor visszahúzódik, mintha nem is lenne, de akkor is erős marad, várja a maga idejét, amikor újra és megint (bölcs élet). És szeretném a sikeres, fiatal énekesnő életét élni, mert tehetséges valamiben és szép és fiatal, és ha azt mondja, akar valamit, akkor azt megkapja azért képes megdolgozni, sikert sikerre halmoz minden területen (sikeres élet).
És szeretnék főnixmadár is lenni, mert az szabad és legyőzhetetlen (szabad élet).

És néha szeretném a  saját magam életét élni, teljes kihasználtságban, nem másra vágyódván, hanem elfogadván azt úgy, ahogy van.

3 megjegyzés:

  1. Na pont erről van szó! Nemcsak néha, hanem mindig!!! szeress az lenni, aki vagy, fogadd ezt el. Így jó, ahogy van.

    VálaszTörlés
  2. Dehát ezt éljük. Csak nem vesszük észre, hogy ez mind megvagyunk csak akkor, ha már elég idősek leszünk hozzá, hogy felismerjük. .

    VálaszTörlés
  3. Ilonamamzi:gyekszem szeretni, igen...

    Márta néni: szeretem, ha valaki éli azt, amit mond, nem a 20 éves nyugtat és mond véleményt, hanem a tapasztalt, az engem továbbvisz.

    VálaszTörlés