2010. március 28., vasárnap

Vers mindenkinek

Nekem ez a vers jelenti március tizenötödikét, mit tegyek.

Vas István: Zászlók


Oroszlánok, griffek, sasok, medvék,
Szép, karcsú címerállatok.
Címerpajzsok, sávok, halmok, mezők,
Tornyok, félkezek, kardot emelők,
Bogáncsok, rózsák, sóskák, lóherék!

Te minden szín és minden keverék!
Tettek, hódítások és mesék, mintás jelbeszéd!

Mit számít, hogy kié voltatok,
Turulok, keresztek, csillagok,
Ami értünk harcolt, valamennyi jel,
Mindent, amit nem felejtek el,
Mindent, amiért szívünk dobogott,
Sávok, színek, tiszta lobogók,

Mit számít, hogy hányféle mocsok,
Száradt meg és fakult el rajtatok.

Piros, fehér, zöld, láttunk szállani,
Bukott forradalmak zászlai,
Foszlányok a foszló egeken,
S amiket nem láttunk sohasem,
Pro Deo et Libertate szállt,
Elérte még Petőfi pirosát,

S a miénket a bíbor egyveleg,
Melyben a vér, a láng, s a rózsa egy.

Lobogjatok bennem, ne szűnjetek,
Ne szűnjek még lobogni veletek,
Összesen, mind kell, nem hullhat ki egy sem,
Csattogjatok az ég felé helyettem.

Repüljetek, ha nem repülhetek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése