Úgy gondoltam mindig, nem lehet egyszerre két/több könyvet olvasni, milyen dolog is az, izgat Baltasar és Blimunda sorsa, meg a kolostoré, de akkor most nem őket lapozom fel, hanem egy teljesen más sorsot választok mára, hogy van ez, lehetetlen.
Így voltam én a kötéssel is, nem lehet egyszerre két/több dolgot is kötni, akarni mindkettőt egyszerre, párhuzamosan haladni az nem rendes dolog, de most már korrigálnom kell magam, lehet. Reggel a kávé mellett kell egy pár sor Lamináriát kötni, csak hogy induljon a nap, este a rendelt sapkát-sálat, nincs ebben eltervezettség, így hozta a rend, lehet elmélázni a sorok felett, ez is meditatív tevékenység, haladni sorról sorra, megszerettem a kötést, nagyon is.
Blimundáékat viszont nem cserélgetem senkivel, továbbra sem, van, ami nem változik.
Így voltam én a kötéssel is, nem lehet egyszerre két/több dolgot is kötni, akarni mindkettőt egyszerre, párhuzamosan haladni az nem rendes dolog, de most már korrigálnom kell magam, lehet. Reggel a kávé mellett kell egy pár sor Lamináriát kötni, csak hogy induljon a nap, este a rendelt sapkát-sálat, nincs ebben eltervezettség, így hozta a rend, lehet elmélázni a sorok felett, ez is meditatív tevékenység, haladni sorról sorra, megszerettem a kötést, nagyon is.
Blimundáékat viszont nem cserélgetem senkivel, továbbra sem, van, ami nem változik.
:) Én nem tudok a reggeli kávé mellett horgolni, varrni, mert zsibbad a kezem. Bénácska vagyok:)
VálaszTörlésSokáig úgy gondoltam én is, hogy nem illik egyszerre több dolgoban nyakig benne lenni, micsoda hűtlenség az... aztán kezdtem praktikusan gondolkodni és voltak párhuzamos munkáim. Most már könyvben is kettőt olvasok, egy nagy méretűt, vaskosat, nehezet itthon, és egy kis méretűt, angol nyelvűt a buszon, munkába jövet-menet. A nyelv azért lényeges, mert így legalább nem olvasgatnak bele a mellettem ülők :S grrr Nagyon agresszív kismalac bírok lenni, ha valaki kukkolja a könyvem.
VálaszTörlésNekem is zsibbad, de éppen a kötéstől lazul. Vagy nem is zsibbad, hanem merev még egy kicsit. Azt hiszem, ennek a korral lehet valami összefüggése... de micsoda... :o)
VálaszTörlésHelen, én meg az a belekukkolós fajta vagyok, szeretem nézni, mit olvasnak az emberek, az olyan feltérképezősdi-féle, nem véletlenül olvasom a "Mit olvasnak az emberek?" elnevezésű blogot.Viszont jó az ötlet, jó!
Ha valakit meglesel olvasás közben, hogy mit tart a kezében, az nem ugyanaz, mint mikor mellette ülsz és vele együtt olvasod a sorokat. Utóbbi zavar.
VálaszTörlésEn is azèrt imàdom a kotèst, mert olyan mint egy meditàciò, a monoton ismètlodès kikapcsolja az agyat, a gondolatok szàrnyallnak, kissè transzàllapotba lehet kerulni.
VálaszTörlésEn nem is èrtem, hogy a zen-kolostorokban mièrt nem tanitottak kotèst?
Számomra a kötés többféle lehet...
VálaszTörlésHa valamin gondolkozni, "meditálni akarok akkor vlasztok egy nagyon egyszerűt, amire oda se nagyonkell nézni, jár a kezem, és jár az eszem.
Ha pedig éppen valamire NEM akarok gondolni, nagyon elegem van valamiből, vagy akár az életből magából, előveszek egy jó komplikált mintát (akár mint a mostani munkám a Venezia), vagy egy csipkét, ahol minden szemnél meg kell gondolni,hogy mit is csinál az ember. Azután azok a munkák, amik azért vannak , hogy bedobjam a táskámba, és, ha várni kell a...vonatra, orvosra, gyerekre a suliban, akárhol, lehet gyorsan pár szemet, néhány sort kötni...
... és ez így van jól... :)
VálaszTörlésÉn is úgy gondoltam, hogy csélcsap dolog egyszerre több kötésbe belefogni. Ma másképp látom. Sokszor felüdülés egyik kötésből a másikba "ülni", sőt van, amikor kifejezetten inspiráló.