2009. április 8., szerda

Mert...

...amikor már úgy éreznéd, hogy kicsit jobb, hála a sok pozitív tevékenységnek, meg a sok lelki támasznak ismerőstől-ismeretlentől, no és ne feledkezzünk el az antidepresszánsról, meg a hozzá tartozó doktornőről sem, akkor azért még lecsap, csakhogy ne felejtsd el, miért is vagy itthon. És lehet dideregni, meg nem-aludni, meg szorongani, meg sírni és egyáltalán kilátástalannak látni mindent. És valószínűleg nem segíti a folyamatot a bezárkózás sem, de ember legyen a talpán, aki képes kimenni ilyenkor. És jó, hogy ez biokémiai dolog megspékelve egy kis lélekkel, értem én, de hol marad belőle a józan ész, meg az akarat?
És elolvashatok én ezer cikket, könyvet, akármit, akkor is értetlenül állok előtte, mert ha valamit szerettem volna elkerülni, akkor ez az a betegség, melyet tudományosan unipoláris depressziónak hívnak, de én csak rohadéknak.
És bocsánat, de most csúnya napok vannak mögöttem, nem tudok szépet és jót írni. Vidámat meg főleg nem. Majd holnap. Remélem.

14 megjegyzés:

  1. :-(( Légy kíméletes tenmagad iránt...lesz jó is,biztosan.Puszi,Kata

    VálaszTörlés
  2. Óóóó...:(( Azért az, gondolom, jó jel, hogy írni tudsz róla, ugye?:x

    VálaszTörlés
  3. Hozzuk már össze azt a kávét...

    VálaszTörlés
  4. Kitartás, meg szeretetsugárzás..

    VálaszTörlés
  5. Fel a fejjel !
    "Az élet szép, Tenéked magyarázzam?"

    VálaszTörlés
  6. Mit is lehetne erre mondani? ... én várom a holnapot...

    VálaszTörlés
  7. Varrj valamit,ami azért valószinű sikerül is,ne kelljen nagyon szöszölni vele,de kelljen figyelni rá.
    Keress valakit,akinek valamit segíthetsz ,akármilyen kis dologban,akármennyire nem akarod most.
    Találj valamit ami vagy aki annyira lefoglal hogy nem tudsz közben magadra gondolni.
    Bömböltesd a kedvenc pörgős zenédet(nem lassút) és ha tudsz ordítva énekelj rá,még ha elösször rossz érzés is ez.
    Tégy erőszakot a rossz-on,kívánok sok erőt hozzá!

    VálaszTörlés
  8. Veled vagyok, gondolatban, lèlekben.

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm. Nagyon-nagyon.
    Talán még meg is maradok.

    VálaszTörlés
  10. Várjuk a szépet, a jót és vidámat!:) Gondolok Rád!

    VálaszTörlés
  11. Ilyenkor bújj a paplan alá,ha nincs semmihez erőd és kedved és múlik az idő,aztán lassan-lassan jobb lesz.Vagy ha mégis valami jólesne,akkor azt tedd....Én tapasztalatból tudom sajnos.Valóban rohadék egy betegség...

    VálaszTörlés
  12. Sajnos egy cipőben járunk, ami a betegséget illeti. Nekem segít az antidepresszáns, jól vagyok, csak mindig fenyeget a visszaesés veszélye, hiába tettem már le többször is a gyógyszert (volt, hogy több, mint egy évig nem kellett szednem).

    VálaszTörlés