2014. január 18., szombat

fülön csíptem az időt

Ma például készítettem (holnapra, időgazdálkodás +)) amerikai káposztasalátát, én ugyanis nagy rajongója vagyok, de nem a majonézes változatnak, hanem ennek. Mondjuk, azt nem tudom, hoyg egy salátagyárban tényleg úgy készítik a káposztát, hoyg előre besózzák? És leöntik a levét? Hagyjuk már ezt, rögtön bele mindent a tálba (időgazdálkodás +) a vitaminnal zusammen. Az egyetlen különbség, hogy csak narancsos olívaolaj van itthon, de esküszöm, még jobb lett tőle.

Na, most az van, hogy kedvem szottyant fényképezni, így nem szabtam , hanem ezt cselekedtem, így sikeresen elvacakoltam ebédig (időgazdálkodás -), de ez még semmi, mert a futásból és bringázásból hazatérve (nem mindet én) erős éhség vett rajtunk erőt és megettük. Ez most bárhová beilleszthető, hiszen pocsékba ment a holnapi saláta, csinálhatom újra (időgazdálkodás -). viszont tekinthetek úgy is a mozzanatra, hogy hamarabb végeztünk el egy későbbre kiírt feladatot (időgazdálkodás +, ez nekem jobban tetszik).

Hogy ezt rögzítettem,  az mínusz, de még így is nyerésre állok.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése