Ingerszegény környezetnek nem nevezném az engem körbevevő világot, de azért mégis csak az van, hogy most egyhangúan telnek a napok. Nem unalmasan, hanem egyhangúan. Dolgozom és sokat. Viszont ma feldobott az a tény, hogy mennyi táska vár már készen, és még van másfél hetem, igaz, húsvéttal spékelt tmásfél hét ez. Ablakot viszont nem kell mosnom, a hótól nem férek oda.
A blogírás azért megy (fizikai értelemben) nehézkesen, mert valahogy és valamikor átállítódott a betűméretem és alig látom, mit írok, így aztán gondolom, a szokásosnál is többet hibázom. Másnál is nehezen komentelek, ott is alig látom. Mindehhez még az is van, hogy az elolvasott könyvek listáját nem tudom szerkeszteni, állandóan kidobja nekem azt az okmányirodás szöveget, hogy javítsa az űrlapon lévő hibákat. Pedig elolvastam az AC-t és most egy jó kis limonádé van soron (azt bezzeg engedi láttatni), amiben nekem az az érdekes, hogy ugyanannak a könyvnek hány olvasata van. Egyelőre több a limonádéban a cukor, mint ahogy én szeretem.
Szóval, a legnagyobb izgalom perpill a blogom átváltozása, sorry,ilyen unalmas vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése