Annyira tudtam szomorkodni mosogatás közben (nem miatt), hogy kénytelen voltam megkóstolni a bodzalikőrt, minek következtében elhatároztam, bár nem ez volt a szomorúságom oka, de mint tudnivaló, a gondolatok képesek úgy ugrálni az elmében, hoyg csak érintik a pontokat, meg nem telepednek rajtuk, hogy én már nem barátkozom a harmincasokkal, ezek mind gyereket akarnak, mind, de mind, ilyenek, na, nekem meg sajog a szívem, vége, innentől csak a negyvenesekre vetem tekintetem.

:-o
VálaszTörlésÉs a nemgyerekakarós harmincasok???
veszélyes víz ez, soha nem tudni,mindig így kezdik, aztán mi lesz!:)
VálaszTörlésKikérem magamnak, igaz, hogy a barátkozás még erős szó, de mondjuk nevezzük egymás tiszteletének, és azért én még bőőőven harmincas, és már gyereket nem akaró, lelkes olvasó és párbeszédelő jelentkezem. :)))))))))))
VálaszTörlésén hosszú körmondataiért Eszterházyt szeretem, meg Téged :))
VálaszTörléspardon, Esterházyt meg Téged
VálaszTörlés