2012. április 17., kedd

Dokumentálva

Tehát úgy kezdődött, hogy az Éva 5 éves lett és bulit akart és megkerestek engem, hogy lenne-e kedvem részt venni ebben oly módon, hogy nyereményt ajánlok fel. És volt.
Két kérésük volt, az egyik, hogy a táskán (mert mi mást ajánlottam volna fel, különben is ezt kértek) legyen valami Éva jelzés, akárhogy, akármi, de mégiscsak, ezt úgy oldottam meg, hogy készítettem a táska anyagából egy kitűzőt, amire nagyon ügyesen.rávarázsoltam az É betűt. Ez levehető, tehát nem kell hordani, viszont ott is maradhat, meg átpakolható máshová is.
A másik kérés az volt, s ezzel elérkeztünk a legnehezebb ponthoz, hoyg majd a nap folyamán fel kell menni a színpadra és be kell mutatkozni, meg a táskát is be kell mutatni, ez azért okozott nekem fejfájást, mert hol van az már, amikor én angolul prezentáltam*, tán sose nem is volt, különben pedig ki lehet jönni a gyakorlatból, ugyebár. 
Mivel pedig nem vagyok spontán személy, én erre a pár mondatra rendesen rákészültem, tükör előtt ugyan nem, ám fürdőkádban rendszeresen gyakoroltam, a késő esti zuhanyzások alatt mint egy mantrát mondogattam, hogy nyiratiritavagyokészazáleamnéventáskákatkészítek, satöbbi. Igaz, mikrofon nem volt a kezemben, pedig nem ártott volna.
Végül azért megküzdöttem ezzel a hatalmas kihívással, bár Bus István átvette a bemutatásomat (nem ismétlem el, mit mondott, de az jólesett, hogy a mellettem ülő igazi iparművész  hangosan helyeselt), így ugranom kellett a saját szövegemben (ilyen talpraesett voltam, mit szóltok, hoyg azonnal  tudtam, hol kell igazából belépnem a szövegembe) és amikor lent a lányok utána kérdezték, hogy na, hogy ment, akkor mondtam, hogy remekül, igaz, erre a pár mondatra én egy hetet készültem, viszont mivel hebegtem-habogtam, abszolút spontánnak tűnt a dolog, senki észre sem vette a benne lévő kemény felkészülési tornát.





*ma már angolul sem tudok és prezentálni sem. és ez komoly.

9 megjegyzés:

  1. :) Ismerős.

    Nagyon ügyesen megoldottad.

    VálaszTörlés
  2. :o) Na erre a beszámolóra voltam kíváncsi, meg azért az egész napra és még arra is, hogy a nyertes mit szólt a csodájához? Mert én ilyen kíváncsi-Fáncsi vagyok.

    VálaszTörlés
  3. nem volt már ott, azt hiszem, bement érte vagy valami ilyesmi, örült, azt mondják:))

    VálaszTörlés
  4. Jé, rajtam kívül más is van, aki képes napokat készülni egy mondatra?

    VálaszTörlés
  5. Nekem viszont nem sok jó sül ki abból, ha nagyon rákészülök. Olyankor görcs van.
    Amúgy kedvesen rád mosolyogtam, de odamenni nem mertem. EKKORA vagy. :)

    VálaszTörlés
  6. mekkora??? jó nagy, mi? széltében- hosszában:)
    áh, tőlem nagyobb frászban nincs senki, az nem lehet!

    VálaszTörlés