Úgy van, hogy befelé haladva nyöszörögve sajnáltatom magam, odabenn elnémulok, kifelé haladva pedig nincs kedvem megemlékezni a bent történtekről.
Meg úgy is van, hogy én nem az a kötős-olvasós beteg vagyok, engem ha leterít, akkor kifekszem rendesen (értsd: alvás két napig), ha viszont a szemem kinyitom, akkor már felülök, ha felülök, akkor pedig fel is kelek.
Itt tartunk most.
Jó, hogy újra itt vagy! kezdtem már aggódni...
VálaszTörlésÖrülök hogy jobban vagy!
VálaszTörlésMurphy kisasszony szerint az a nő aki fel tud ülni, az felkelni is tud. Aki fel tud kelni, az ki tud menni a konyhába aki ki tud menni a konyhába, az főzni is tud.
Folyománya: Inkább kelj fel és menj ki a konyhába főzni, mert sokkal rosszabb ha állandóan a betegágyadhoz jönnek hogy mondd meg mit hogyan kell csinálni...
már nem kell aggódni, de lehetett :(
VálaszTörlésvalahogy így, igen, azzal a különbséggel, hogy ha én fekszem, oda ugyan hiába jönnek.(
köszönöm!
Zazálea, te mindent maximális fordulatszámon csinálsz - még a betegséget is?! Remélem, nem "csak" túlléptél a nyavalyán, hanem 100%-os hatékonysággal meggyógyulsz! :))
VálaszTörlésLuca
Luca,nem tudod,mennyire, de fején a szöget. sajnos. majd egyszer mesélek.
VálaszTörlés