2011. október 20., csütörtök

És akkor

saját tapasztalattal vegyítve megírnám az Elhagyott Blogok Boltja mesét Mosonyi Aliznak ajánlva.

10 megjegyzés:

  1. belső elégedetlenségből. de azt hiszem,mégsem teszem, mert nem tudom abbahagyni.

    VálaszTörlés
  2. Amit egyszer fiam elkezdesz, befejezetlenül ne hagyd! Nos EZT nem lehet befejezni:)

    VálaszTörlés
  3. Az egy nagyon-nagyon szomorú mese lenne, azt hiszem...:(

    VálaszTörlés
  4. majd igyekszem megmagyarázni, lányok, de nem hagyom abba.

    VálaszTörlés
  5. Ez teljesen emberi és érthető, amiket itt írsz...ha nem magyaráznál meg semmit, mert mindent ki tud ugyan elmagyarázni, ami a lelke mélyén zajlik...az sem baj.

    VálaszTörlés
  6. nem tudom... de van ugy, hogy kinovunk dolgokat. egy ideig arra van szuksegunk, hogy novekedjunk, de aztan mar csak rutin, es visszatart uj lehetosegektol.
    szerintem erted mire gondolok, egy csecsemonek kell az anyatej, de nem lehet 3 eves koraig azon tartani, meg akkor sem, ha nehezen valik le.
    addig csinald, mig oromod van benne es erzed, hogy novekszel tole. utana talalsz mast.

    VálaszTörlés
  7. én csak azt nem értem, miért nem írtál még nekem levelet?

    ;))

    VálaszTörlés
  8. Már a következő bejegyzéshez is írtam, de akkor ide is. Én most nagyon örülök neked!

    VálaszTörlés
  9. NH-né:mert nagyon akarok mondani! :o)

    köszi,lányok. még növésben vagyok

    VálaszTörlés