pedig az a története, hoyg az egyik törzsvásárlóm (nevezzük Nikinek) szeretett volna egy ilyen táskát, sokadik enyém táskának, de a majd határidőt adta, ami nekem olyan, mint amikor a mesében a Halál megy a dolgára, de mivel az ajtóra az van írva, hoyg holnap, így mindig dolgavégezetlenül távozik*, hasonlatosképpen vagyok tehát én a majd-dal. Aztán kiderült, hoyg házat vesznek és most egy kicsit még tol is a konkrétnak eddig sem nevezhető határidőn, de akkor a kollégái összefogtak, s valami neves napra (=nevenapra) megrendelték neki mégis. És akkor én egy kicsit összekaptam magam.
Ennyi a történet, nem több.Kiderült, hoyg nem is izgalmas?
*nem írom le a teljes mesét, ha nem bánjátok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése