2011. szeptember 20., kedd

Egy kis spoiler

Én igazából csak éjjel tudok olvasni, tehát lassan haladok egy-egy könyvvel, azonban ez a kis közjáték (nevezzük erősebb náthának) most lendített rajtam egyet, ugyanis amikor még nem tudtam felkelni, de már nem csak néztem ki a fejemből, akkor olvastam. És akkor mit mondjak arról a könyvről, aminek a felét (olyan 300 oldal) félig betegen is el lehet egy délután alatt olvasni?
Hát olyan...könnyű.
Szerintem nem sokat lehetett megtudni a történelemről, tudom, hoyg sokan ezt mondják, én meg nem ezt mondom, más a véleményem. Inkább korrajz, hogy nagy családok a trón körül, szülő-gyermek viszony, lelketlenség, érdek, satöbbi. A felénél én már nagyon untam ezt a macska-egér harcot, hogy most akkor Mary vagy Anna és ki és mikor menjen a király ágyába, az Anna egy igazán romlott és önző és hideg és számító (utálja őt minden olvasó), a Mary meg egy csupaszív,  akivel játékszerként bántak, akire  azonban megérdemelten rátalál az igaz szerelem, a gyerekeivel a korban szokásostól eltérően szeretettel bánik, de azért ő is Boleyn, de legfőképpen Howard, aki tudja a sorrendet.Azt gondoltam, ha még egyszer ki kell mondania a Marynek, hogy én Howard-lány vagyok, akkor megőrülök. 
Mindezt 700 oldalon át.

Viszont levettem a polcról a kedvencemet, ezt a könyvet*, és átnéztem, hoyg akkor hogy is vagyunk, ki kicsoda Nyilván volt bennem egy kis ellenszenv, hoyg majd valami pontatlanságon kapom a kedves Philippát, de nem, teljesen korrekt viszonyokat mutatott be. 
Annyit tennék hozzá, hogy én a végére, regényen kívüli infóként beleírtam volna, hogy mindenféle bonyodalmakkal tarkítva végül a törvényes gyerekek szép sorban trónra kerültek, Edward (egyetlen) fiúként nem csoda, de királynő lett Mária is, az Mária, aki a könyvben kedves, művelt, intelligens kislányként szerepel, na, belőle lett Véres Mária, aki bigott katolikusként kicsit elbánt az országgal; de királynő lett Erzsébet is, akinek meg I. Erzsébetként Stuart Máriával gyűlt meg a baja, de azért Anglia az ő uralkodása alatt vált nagyhatalommá- és akkor Francis Drake, meg Shakespeare nevét nem hagyhatom ki.
Szerintem, ha valahogy ezt néhány sorban (nálam jobban) leírják, sokkal jobban elhelyezhető lett volna időben a történet, előzményekkel, következményekkel.


*nekünk az a ronda bulldogos fedlapú van meg

5 megjegyzés:

  1. Sztem Philippa Gregory nagyon is érdekes és jó regényeket írt. Merthogy több is van, nem csak A másik Boleyn lány (sorban: A Boleyn örökség, A királynő bolondja, A szűz királynő szeretője). És valószínűleg ezért nem írta oda a további történetüket a regény végére, mert inkább további könyveket írt belőlük - ajánlom őket elolvasásra, sztem érdemes :)))
    (A témában érdemes még olvasgatni Allison Weir, illetve Robin Maxwell könyveit.)

    VálaszTörlés
  2. Most még gondolkodom, hogy kedvet csináltál-e a könyvhöz, vagy épp ellenkezőleg :D

    VálaszTörlés
  3. Na most az van, hogy PG nekem viszont nem csinált kedvet. :o(
    Ettől függetlenül más kedvelheti, nincs ezzel semmi baj. Én egyébként a történelmet továbbra is hiányolom a könyv végéről,mert azért azt nem ezekben a könyvekben fogom keresni. Ezt inkább romantikus korrajznak gondolom- de ez csak az én véleményem,mondom!

    Abile: sose hallgass rám,én én, te te, tudod! :D

    VálaszTörlés
  4. Nem baj, én szeretem őket :) Ettől (is) szép a világ, hogy mindenki másmilyen.

    VálaszTörlés