2011. március 6., vasárnap

Amikor eljut

a tudatomig, s beleborzongok, látván, hogy nélküled éltem ... akkor beleburkolózom, mert az a legjobb, ha egyszerre döbbenünk rá a hiányra, s a hiány orvoslásának lehetőségére.




Szeretem a Shetland kendőt. Nem mértem sem hosszát, sem súlyát, semmit, a fontos, az hogy Bucitól kaptam a fonalat, ő festése, én csak megkötöttem. Egymásra találtunk, Buci is, én is, a fonal is, én is, rendben van a dolog.

8 megjegyzés:

  1. Nagyon jók a képek! Ezek szerint Nálatok is napsütés van:o)
    A kendő "színestül", "mintástul", "Bucistul", "Zazistul" csodaszép!

    VálaszTörlés
  2. Azt hiszem ettől az érzelmi töltettől olyan értékesek a kézzel készített darabok.
    A kendő álomszép, viseld egészséggel, (testi és lelki) melegséggel.

    VálaszTörlés
  3. Ez az egyik legszebb, legtöbbet mondó verssor a világon, nem , Zazi?:)))

    A kendő pazar!!!

    VálaszTörlés
  4. Gyöngyikám: délelőtt még nagyon sütött, du. kevésbé, aztán semennyire. :o(

    Irenka: én hiszek az érzelmi töltetben, mondanom sem kell :o)

    Melinda: jaj, ez a vers, hát ez... ez nagyon, Radnóti egyébként is...

    A kendőről azt mondhatom, hogy ez nekem nagyon kedves, nagyon meleg, kívül is, belül is. Örülök, ha tetszik nektek is! :o))

    VálaszTörlés
  5. Melinda már kijavított, igaza van, én hibáztam! Szeretem, ha kijavítanak, nekem is lehet bénaságom, nemdebár? :o)
    Melindát is szeretem, félreértés nehogy essék, nagyon is szeretem. :o)))

    VálaszTörlés
  6. Ritám, drága, most már csak azt nem tudni, miért is a javítgatás.:DDD

    Én is téged, hisz tudod!:))) Puszik!

    VálaszTörlés
  7. egyértelmű, Melinda!
    visszaolvasva a kommenteket....
    többet nem segítek az utánunk érkezőknek! :o)

    VálaszTörlés