2010. szeptember 6., hétfő

Ütem

Úgy gondoltam, hogy ennek a napnak nincs ritmusa, nem találom, de kiderült, hogy nagyon is van, csak éppen saját, általam befolyásolhatatlan ritmusa van, éppen, mint az olvasott könyvnek. Kezdődik valahogy, éppen hogy, észrevétlenül, aztán mikor kijelentem a ritmustalanságát, elkezd mozgolódni, végül teljes gőzzel halad előre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése