2010. május 30., vasárnap

Vasárnapi vers

Kosztolányi Dezső: Ha negyvenéves...

Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjel,
egyszer fölébredsz és aztán sokáig
nem bírsz aludni. Nézed a szobádat
ott a sötétben. Lassan eltűnődöl
ezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel,
mint majd a sírban. Ez a forduló az,
mikor az életed új útra tér.
Csodálkozol, hogy föld és csillagok közt
éltél. Eszedbe jut egy semmiség is.
Babrálsz vele. Megunod és elejted.
Olykor egy-egy zajt hallasz künn az utcán.
Minden zajról tudod, hogy mit jelent.
Még bús se vagy. Csak józan és figyelmes.
Majdnem nyugodt. Egyszerre fölsóhajtasz.
A fal felé fordulsz. Megint elalszol.

9 megjegyzés:

  1. ...hát igen. Tapasztalom...és folyton kialvatlan vagyok.Mégis szeretem az éjszaka ilyenféle csendes mélázásait.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a verset!

    (én a 35-öt emésztgetem január óta...:) )

    VálaszTörlés
  3. Hát igen. Ideje meglátni, hogy vannak csillagok is - mielőtt késő lesz.

    VálaszTörlés
  4. Én ezt nagyon szeretem, ezt a verset, talán, mert 40 előtt/után valóban van egy ilyen éjszaka, esetleg több is.
    Aki érti, tudja, miről szól, s látom, vagyunk így néhányan.

    VálaszTörlés
  5. Érdekes,hogy nekem a 40 év meg se kottyant ,illetve a negyvenedik forduló.Viszont az idei ötvenedik!!!Hajjaj!Ez már más tészta,ugyanis több van mögöttem,mint előttem és sok minden eszembejut: mennyi évet nem használtam ki jó...stb. Bár a lényeg,hogy szerettem-e a rámbizottakat?!IGEN!és így már nézőpont kérdése.

    VálaszTörlés
  6. Előtt , közben , utána vagy ?
    Isten éltessen !

    VálaszTörlés
  7. Utána kettővel, de a verset nagyon szeretem és nagyon értem. :o)

    VálaszTörlés
  8. Ha negyvenéves, akkor miért érzem most a legnagyobb válságot, a harmincnegyedikben???? :(

    VálaszTörlés
  9. En se èreztem meg soha szàmhoz kotve az èvek sùlyàt, de gyakran megèrzem a testem ès a lelkem jelzèsei alapjàn. Vikire reagàlva, nekem is a harminckettedik-harmincharmadik èvemben volt a legnagyobb vàlsàg,aztàn az elmùlt, a negyvenhez meg mèg hiànyzik ketto.
    Lehet, hogy èn a kozèpkorùsàgot harminchàrom èvesen èltem meg? Ilyenkor arra gondolok, hogy azt a "hàrom millimètert" amit Isten ràmbìzott, becsuletesen gondozom-e, mert akkor nincs sok hiba, a tobbit meg elintèzi majd a Teremtő, mert az màr az ő dolga.

    VálaszTörlés