Táskák jönnek / Bags are coming

Van abban valami nagyon melengető érzés, amikor egy vásárló törzsvásárlóvá avanzsálódik, vagyis szépen, folyamatosan, következetesen tőlem kér ezt-azt. Ez már nem megelőlegezett bizalom, hanem pozitív tapasztalat, ami pedig a készítőre nézve még jobb. :o)

Ez a táska is így készült, s bízom benne, hogy az előző megrendelésekhez, vásárlásokhoz hasonlóan nem fog csalódást okozni a leendő tulajdonosnak. Most kezdem érezni a rutint a táskavarráskor, s bár még mindig (de meddig még, kérdem én, meddig még?) vannak gyomorszorító, kihívást jelentő részek, de azért alakul. Ebben a táskában ilyen aggasztó varrástechnikai kihívást jelentő rész volt a hátsó cipzáros zseb, mert az még csak rendben van, hogy cipzár, de azért ezzel az anyaggal, amikor már nem is tudom, hány réteget kellett átvarrni és még (mint egy alátétet) kifordítani is - hát ott azért izzadtam. De sikerült!
S bár meglehetősen hihetetlen, de a hátsó zsebről készített fotót ugyanabban az időben, ugyanaz a kéz készítette, ugyanarról a táskáról - bizonyítandó, hogy számomra nemcsak cipzárvarrásról szól a kihívás. :o)

Bár ezen a fotón nem látszik, de zöld vízlepergetős, velúrhatású textilből készült, nagyon kellett tologatnom a szabásmintát az anyagon, hogy minden kiférjen, tekintve, hogy még egyet kell varrnom, de az már egy másik történet. A héten az is elkészül, meg egy kutyusos is, meg egy csomó minden, feltéve, hogy az éjszakákat nappallá alakítom, elegendőt iszom (a produkált vérkép eredményéért, az aluszékonyságomért egyedül a nem-ivásom a hibás, ki hallott már ilyet) és egyáltalán: összekapom magam.

It's phantastic enough if somebody has regular costumers! It's characteristics of the big department stores so I consider it a great honour... It's not about the advanced confidence but the satisfaction, the good experience. :o) This bag was prepared for one of my favourite regular costumers and I hope that similar to the previous products she will like this one too.
I desire the situation when the bag-sewing will settle into a rut but I can't imagine, there are a lot of technical demands I haven't been able to meet. So far. :o) This time it was difficult to sew the zip on the back of the bag, telling the truth it was difficult because of the fabric... but I could manage to do it! The bag is made of my favorite waterproof fabric, such as was left will be a bag... again. :o)
(Every photo was taken by me but the last image can proves what kind of challenge I have during the photography. :o) )
This week I have to finish some projekts and if I can turn nights into daylights and if I drink enough (my blood count is bad enough because of the not-drinking and it's responsible for my sleepy as well, such unheard-of things!). Briefly: if I pull of my finger out.

A kötés és én, meg a jövő / The knitting and me and the future

Nem veszek részt játékokban, mert egyrészt elfelejtem őket, másrészt még soha nem nyertem az elmúlt 41 év alatt, a lottót kimondottan utálom, egyébként meg, ha valaki a családból le is áztatja az ásványvizes palackról a beküldendő cuccot, akkor nem kerül feladásra. Nem gyűjtök pontokat, mert elhagyom a szelvényt és nem vagyok tagja semmilyen Family Club-nak sem. Még az Ikea kedvéért sem.

Mindez úgy jön a bejegyzés címéhez, hogy mégiscsak megpróbálom megnyerni ezt a kötőtűs szettet, mert én idén kötni fogok. Eleinte elszántan és fogvicsorgatva, aztán már csak fél szemmel nézve a tűt, végül lazán és könnyedén. Eleinte sálat, majd kardigánt, végül zoknit. Ebben szerepet játszik az is, hogy valóban hosszú hetekre távol(abb, mint szeretném) leszek (legalábbis hétközben), ezt pedig bárhová magammal vihetem, nem fog fázni a családom, legalábbis fizikálisan nem. Bár azért varrni is fogok tudni...

Valóban igaz, hogy minden tevékenység titka a jó szerszám, érzékelem én ezt a kenyérvágástól kezdve a metszésen át a kötésig (és akkor a varrásról még nem is beszéltem), a bambuszból készített kötőtűm maga a csoda és ha lehet ezt még fokozni, hát tegyük. Ezért jelentkeztem a játékra (részletek itt), melynek határideje október 25., a nyeremény a fenti képen látható szett (jelzem, még nem tudom, melyik micsoda, mi célra is szolgál, de ez engem nem gátol semmiben), aztán reménykedem, hogy végül mégiscsak rám vár az a sok csodaság. És akkor megtanulok kötni, rendesen és igazán.

Generally I don't take part in games when the winners are selected by a draw, I always forget the deadline, I never know where I have put my coupon and I have never won anything. I don't collect the different stickers and I am not the member of Family Clubs. Not even for the sake of IKEA. :o)
But.
But it's time to learn to knit! At the beginning I will knit baring my teeth... then quite casually... then idly and loosely. At first I am knitting scarfs, after that pullovers and finally socks. A lot of socks. :o) In the next weeks I am going to be far from my family and my home and the knitting is a suitable activity although I will have possibility to sew as well. :o)

The secret lies in the good tools so I have applied for this game to win this phantastic knitting needle- collection. The deadline is 25 of October. Now I hope I am the winner... in this case I am sure I am learning to knit. Really. :o)

Most kékben játszom :o) / Blue ornaments for the Christmas-tree

A klasszikus piros után jött a narancssárga, most meg a kék.
Ennek megfelelően először maradtam a hagyományosnál, majd színes, vidám díszeket akartam, mint egy mexikói karácsonyfa (ahogy én képzelem), most kéket szeretnék inkább. És hol van még a karácsony...?
Vélemény?

(Már a Meskán!)

Firstly I prepared traditional red ornaments then orange-coloured and now the ornaments in blue are their turn.
Accordingly firstly I wanted to have traditional orbaments, after that I wanted colourful like in Mexico (as I can imagine Christmas in Mexico) and now I can imagine the blue ones as well. And Christmas is so far...! :o)
You can find them in my online-shop, click to here!

Majdnem Millie /Almost Millie

Millie ajánlott(nekem) egy süteményt, a "majdnem" a hozzávalók hiányos létének köszönhető, de az eredmény így is lenyűgöző, ismétlésre méltó. Volt itthon ugyan áfonya, de nem elegendő, így aztán (nem túl autentikusan) darabos dióval egészítettem ki, majd ezt nyakon öntöttem mandulalikőrrel. Merthogy rum (szintén) nem volt itthon. Csak fahéj. Azt tettem is bele bőven, minden más fűszert kihagyva. :o)
Aztán kivettem a sütőből a sütőtököt és volt az a nagyon csábító gondolat, hogy mindent befalok nyersen, a mandulalikőrbe áztatott áfonyát és diót, a sült sütőtököt és hogy ne fulladjak meg, majd lelocsolom a likőrrel. Csak aztán meg mégsem tettem, most is bánom.
Ha mégsem bánom, akkor az azért van, mert a sütemény nagyon finom, mély és telt őszi íze van, vacakolni sem kell vele sokat, tehát a vasárnap esti "Jaj, de ennék még valamit.." kezdetű mantrára, valamint a másnapi uzsonnacsomagolás dilemmájára is tökéletes válasz.
Ha a sütemény nem ily finom lett volna, az én mesém is tovább tartott volna. Meg tán maga a süti is.

Előzetes / Forehand

Megfogadtam, hogy idén nem, nem csúszom el sem a Mikulással, sem a karácsonnyal, hát tessék, némi előzetes, még nem a teljes készlet, mert lesznek még különböző díszek, ráadásul különböző színekben, de azért valami már van. Holnaptól (jó esetben ma estétől) a Meskán is. :o)

I resolved to be ready with the preparation for Santa Claus and Christmas in time (no slippage!), so you can see some products made by me. They are just the first swallows but I am working on other ornaments (in different colours) as well. They are going to be in my online-shop from yesterday (ot today evening)!

A filcekről csak annyit, hogy még mindig nem az igazi, nem akar a kezem között olyanná válni, mint szeretném, de azért majd csak alakul.

It's the first time I have worked with felt and despite all my effort it's not the best but I am making attempts again, again, again... :o)

A "Majd, ha piros hó esik" frakció legsikerültebb (így szívemnek legkedvesebb) darabja:

It's my favourite felt-christmas tree called "If the snow will be red..":

A végtelenített sálprojekt / Neverending scarf

Arra a kérdésre, hogy a 31 cm-es nyakra a sálnak mégis hányszor kell körbetekerednie, különböző válaszokat kaphatunk. Mert egyeseknek (a boldog készítőknek és a még boldogabb tulajdonosoknak) elég, ha körbeér, s valami finomsággal feldobják. Mert nekem elég, ha kétszer. Mert a Középsőnknek legalább háromszor, de inkább négyszer, de lógjon is túl, legyen is rojtja. Így a tegnap este befejezettnek nyilvánított sálat megbontom és kötöm tovább az utolsó gombolyaggal.
Mert mi lehet fontosabb a szülőnek, mint a gyermeke nyaka, ugye.

If we are courious which the ideal length of a scarf is, we can get different answers. After somebody it's enough if the scarf can go round our neck once. For me it's enough if it encircles my neck twice. But after our Middle a scarf must be long enough to go round her neck at least threefold even more fourfold and it must have long fringe as well. Hooray! So I can carry on my knitting.. although yesterday I was sure it was long enough...
But what should be more important for a mother than the neck of her child or not...? :o))

2009. szeptember 30. - A közszolgálatiságról / Public service

Mert arról mindenkinek van véleménye, hogy a Királyi Televízió mennyire teljesíti (vagy éppen nem) a közszolgálati feladatait. Én erről azt gondolom, hogy valószínűleg este 10 után - jó esetben, holott a közszolgálatiság egyik mibenléte éppen a szolgáltatott tartalomhoz kötődik, a csatorna küldetése (többek között) a kulturális kánonok kultivációja. Tartalmi kötelezettség témakörébe tartozik a műsorok magas minőségi szintje, az összkínálat változatossága, a nézők társadalmi, kulturális igényeinek kielégítése.

Azt, hogy a kereskedelmi csatornák nézettségi mutatója csábító és ingerlő lehet - azt értem, de talán a közszolgálati televíziónak nem ezt kellene figyelembe venni, nem ezen csapásvonalon kellene járnia. Több szempontból is bakot lőnek, hiszen aki tényleges kulturális műsorra vágyna, azt elvesztik, viszont nem tudják átcsábítani azt sem, akinek a többi csatorna által kínált showműsor kielégíti ilyen irányú mindennapi szükségletét. Arról nem is szólva, hogy vajon a készítők/ szerkesztők gondolnak-e egy-egy műsor alkalmával a fentebb vázolt társadalmi küldetés teljesítésére, pl. a közérdek szolgálatára (mint a közszolgálatiság egyik pillérére). Vagy ezt vélik közérdeknek? Akkor régen rossz.

A másik pillér a függetlenség. Most konkrétan nem a politikai függetlenségre gondolok, hanem arra, hogy amennyiben egy magyar csapat (kézilabda, akármi) mérkőzést játszik, s ezt a mérkőzést egy akármilyen csatorna (de nem ők) közvetíti, akkor a közszolgálati csatorna nem mondja be az eredményt. Az az eredmény nincs, nem volt és nem is lesz. Valószínűleg a mérkőzés sem zajlott le.

A harmadik pillér az elszámoltathatóság, ehhez most nem fűzök semmit.

Ami viszont a bejegyzés megírására sarkallt, az a közszolgálati televízió és rádió (sajnos, ez az erős bástya is ledőlni látszik) nyelvhasználata. Nekem lehet, hogy vesszőparipám, de ennél rosszabb ne legyen, s bár jómagam is hányszor vétek nyelvünk ellen, mégis, törekszem a tiszta beszédre, a helyes nyelvhasználatra. Talán a "bakot lőnek" még nem akkora baklövés. :o)
Ám amikor mindkét médiumban (nem kötetlen beszélgetés, hírek!) elfogadott a "bejött neki/ nem jött be neki", vagy a "kivágta a biztosítékot" szleng szöveg, akkor azért elgondolkodom azon, hogy a célként kitűzött társadalmi normák közvetítésébe ez még belefér-e.

Még jó, hogy van nekünk Reisz Andrásunk, akinél a jó idő "győzedelmeskedik", s akinél még van Őrvidék - csak az az öt perc mintha kevés lenne ellensúlyozásra.


I don't want to struggle with the translation because today's post is not too interesting for people living abroad. It's about the anomalies of the hungarian public service media. :o(