2009. október 1., csütörtök

2009. szeptember 30. - A közszolgálatiságról / Public service

Mert arról mindenkinek van véleménye, hogy a Királyi Televízió mennyire teljesíti (vagy éppen nem) a közszolgálati feladatait. Én erről azt gondolom, hogy valószínűleg este 10 után - jó esetben, holott a közszolgálatiság egyik mibenléte éppen a szolgáltatott tartalomhoz kötődik, a csatorna küldetése (többek között) a kulturális kánonok kultivációja. Tartalmi kötelezettség témakörébe tartozik a műsorok magas minőségi szintje, az összkínálat változatossága, a nézők társadalmi, kulturális igényeinek kielégítése.

Azt, hogy a kereskedelmi csatornák nézettségi mutatója csábító és ingerlő lehet - azt értem, de talán a közszolgálati televíziónak nem ezt kellene figyelembe venni, nem ezen csapásvonalon kellene járnia. Több szempontból is bakot lőnek, hiszen aki tényleges kulturális műsorra vágyna, azt elvesztik, viszont nem tudják átcsábítani azt sem, akinek a többi csatorna által kínált showműsor kielégíti ilyen irányú mindennapi szükségletét. Arról nem is szólva, hogy vajon a készítők/ szerkesztők gondolnak-e egy-egy műsor alkalmával a fentebb vázolt társadalmi küldetés teljesítésére, pl. a közérdek szolgálatára (mint a közszolgálatiság egyik pillérére). Vagy ezt vélik közérdeknek? Akkor régen rossz.

A másik pillér a függetlenség. Most konkrétan nem a politikai függetlenségre gondolok, hanem arra, hogy amennyiben egy magyar csapat (kézilabda, akármi) mérkőzést játszik, s ezt a mérkőzést egy akármilyen csatorna (de nem ők) közvetíti, akkor a közszolgálati csatorna nem mondja be az eredményt. Az az eredmény nincs, nem volt és nem is lesz. Valószínűleg a mérkőzés sem zajlott le.

A harmadik pillér az elszámoltathatóság, ehhez most nem fűzök semmit.

Ami viszont a bejegyzés megírására sarkallt, az a közszolgálati televízió és rádió (sajnos, ez az erős bástya is ledőlni látszik) nyelvhasználata. Nekem lehet, hogy vesszőparipám, de ennél rosszabb ne legyen, s bár jómagam is hányszor vétek nyelvünk ellen, mégis, törekszem a tiszta beszédre, a helyes nyelvhasználatra. Talán a "bakot lőnek" még nem akkora baklövés. :o)
Ám amikor mindkét médiumban (nem kötetlen beszélgetés, hírek!) elfogadott a "bejött neki/ nem jött be neki", vagy a "kivágta a biztosítékot" szleng szöveg, akkor azért elgondolkodom azon, hogy a célként kitűzött társadalmi normák közvetítésébe ez még belefér-e.

Még jó, hogy van nekünk Reisz Andrásunk, akinél a jó idő "győzedelmeskedik", s akinél még van Őrvidék - csak az az öt perc mintha kevés lenne ellensúlyozásra.


I don't want to struggle with the translation because today's post is not too interesting for people living abroad. It's about the anomalies of the hungarian public service media. :o(

7 megjegyzés:

  1. Nekem neha a szoovivok bemondasai csapjak ki a biztositekot!

    VálaszTörlés
  2. Nekem meg rossz hallgatni az emelkedő hanglejtésű - na, ennek sincs értelme - éneklő kijelentő mondatokat, amelyek értelmetlenül egybefolynak, meg az orrhangon beszélőket. Szerencsére a Kossuthon nincs belőlük sok, de legszívesebben venném, ha egy sem volna.

    VálaszTörlés
  3. No és a "kirúgták" az "elbocsátották" helyett számtalan médiamunkás tollából és szájából?

    VálaszTörlés
  4. Lenne még mit felsorolni - negatív példákat. Így nevel a média. :o( Szomorú.

    VálaszTörlés
  5. Teljesen egyetértek, és ami nekem a legfájóbb, hogy az önmagát objektívnek, függetlennek, szentnek tartó MTI is borzalmas hibákat vét, minden nap kapjuk a híreiket és szóismétlést, helyesírási hibákat, értelmetlen mondatokat, sőt sokszor egymás után két- háromszor megismételt mondatokat olvasok. Nincs valaki ilyen helyeket, aki ellenőrzi a kimenő anyagot?
    A közszolgálatisághoz nem is fűznék hozzá semmit, siralmas a helyzet...

    VálaszTörlés
  6. Sajnos ez van. Ami a legszörnyűbb, hogy kevesen vagyunk, akiknek feltűnik, hogy a szleng kifejezései eluralják a köznyelv minden részét, az (elméletileg) művelt köznyelvet is.
    Jó lenne, ha legalább a közszolgálati csatornákon szépen,helyesen, tisztán beszélnének.

    VálaszTörlés