Nem tudom, mikor és hogyan történt, de egyszercsak azt vettem észre, hogy 42 rendszeres olvasóm van... Jaj, ez már kötelez bizonyos dolgokra, most konkrétan arra gondolok, hogy (úgyis már a fejemben mocorog valami) meg kellene jutalmazni őket, ha már ezt a vegyes felvágottra hajazó blogot olvasgatják... folytatás következik! :o)
jutalom nélkül is nagyon szeretünk :-)
VálaszTörlésKivancsian varom a fojtatast:-))))Es orulok hogy a rendszeres olvasod lehetek:-)
VálaszTörlésÚgy elgondolkodtam az előzőeken,
VálaszTörlésszerintem, illetve van egy olyan érzésem, hogy ma a bloggolás annak a
helyettesitése, mikor gyerekkoromban
kimentem az udvarra és a szomszéd néni megkérdezte , a bármit aztán én
megmutattam mit rajzoltam, aztán kijött a harmadik szomszéd is, aztán
1 TV- t néztünk, vittük a sámlinkat
stb. Akik valamilyen hullámhosszon
egyeznek tudnak beszélgetni a gépen
keresztül. És ezért nem jár ajándék.Ez maga az.
Én a saját blogomban kapott bejegyzéseket veszem ajándéknak
mert megtiszteltetésnek érzem a nekem szánt figyelmet.
Ha ezen felül kapok valamit
az a plussz, a hab a tortán, ami
nálam csak képletes lehet.
Folytasd csak, várom.
Meg vedd hozzá azokat, akik nincsenek bejelölve rendszeres olvasásra, de azért megteszik. :-)
VálaszTörlésSok igazság van abban amit mmama mond. Egymásközt nem vagyunk furcsák, hogy imádunk varrni, meg alkotni, és ez távolról is működik.
Csatlakozom Ezkrisztihez! Én sem jelöltem magam, de rendszeresen és szívesen olvaslak! :)
VálaszTörlésÉn is olvaslak Benneteket, szeretem ahogy és amit és amiről írtok. Lett légyen szó bármiről is.:o)
VálaszTörlés