2009. március 6., péntek

Pro és kontra avagy üzleti körkérdés

Kicsit lassabban szánom rá magam mindennemű újításra (mostanában), de valami lehet a tavaszi szellőben (ami tegnap már-már orkánná avanzsálódott errefelé), mert többen nyitnak a Meskán, ill. aki nem, az is gondolkodik rajta.
Hasonló stádiumban már álltam én is, aztán megint elhalasztottam, most megint felvetődött bennem a gondolat és igazából nem tudom, mi motivál, anélkül meg ugye, ezt sem érdemes csinálni. Valószínűleg nem a meggazdagodás felé tartó első lépéseket tenném most sem, mert azt a mennyiséget én nem bírnám, az ismertség hasonló problémákat vet fel és nem is vonz.
Kipróbálni magam? Na, ez már valami, csak ne legyen csúfos kudarc a vége.

Így aztán, mivel magam nem jutok előre, inkább feltenném a kérdést azoknak, akik már komoly tapasztalattal bírnak, ők milyen megfontolásból nyitottak; de azok véleményére is számítok, akik pedig mégsem nyitottak és ne maradjanak távol a tépelődő típusúak sem, kérem.

Mi volt a kiindulópont? Mire számítottak? Mi vált be? Mi okozott csalódást? Mi a legjobb benne?
És mivel nemcsak az elmélet érdekel, áldozzunk a gyakorlat oltárán is:Mekkora árukészlettel indult neki? Milyen gyakran tölti fel a készletet? Mikor jelentkeztek az első vásárlók?Hogy oldja meg a fizetést? Nem volt-e visszaélés?Hogyan határozza meg az árat?

Ha most végiggondolom, még szorul belém kérdés, de inkább azt mondom, akinek van hozzáfűznivalója, ne törődjön a kérdésekkel, csak írjon... És most arra kérek minden olvasót, ha érintett a dologban, akkor is írjon, ha egyébként nem szokott kommentet hagyni. :o))


7 megjegyzés:

  1. Én kicsit félve nyitottam, elsősorban attól félek, hogy minőségi kifogás érkezik rajtam kívül álló okok miatt. Azaz azt tudom magamról, hogy én jól megcsinálom a terméket, minden varrást megerősítek, stb, mégis lehet valami anyaghiba, ilyesmi, mint mondjuk a kötősöknél/horgolósoknál a fonalból adódó problémák, szóval én ettől félek kicsit. A kudarc is benne van a pakliban, attól is tartottam, de mondjuk ezt igyekszem legyőzni magamba, ez csak hiúsági kérdés. Ami érv volt mellette, hogy egyszerűen annyit termelek, és annyi mindent varrnék még szívesen, annyi mindent kipróbálnék, hogy azt csak úgy a vakvilágba nem varrhatom. Egyrészt mert nem olcsó az anyag, meg hozzávalók, másrészt mert speciel én táskákat szeretek varrni, annyi táska viszont nem kell nekem/családnak, amennyit szívesen megvarrok. Az anyagi kérdést persze a MESKA nem oldja nem, kb. az anyagár jön ki, munkaidő egyáltalán nem , tehát "megérni" nem éri meg, de ha amúgy is varrnék, mert szerelem, akkor a befolyó összegből legalább új anyagra jut, és az is jó. Én úgy gondoltam, hogy pár termékkel kezdek (4), megmutatom, hogy kb. mit tudok, aztán meglátjuk, hogy mi lesz a reakció. Veszíteni való nincs, ha beindul a bolt az szuper, ha nem, akkor minden további nélkül be lehet zárni. Szóval egy próbát megér. Szerintem.

    VálaszTörlés
  2. Én éppen úgy döntöttem: nem nyitok :)
    Nekem az idő a legfőbb gondom, mert nem biztos, hogy amit ma délutánra betervezek, azt véghez is tudom vinni. Ha bevállalnék vmit, hogy igen, elkészítem neked ugyanezt lilában és nagyobb méretben, nagyon frusztrálna a határidő.
    Szóval inkább nem. Mert úgy gondolom, ha nincs egy legalább 15-20 darabos választékom és nem tudok elég rugalmas lenni, akkor nem érdemes. Márpedig ez most egyik sem áll.

    Ja, és mindig vannak kétségeim, h elég jó-e, amit csinálok. Hogy élőben is tetszene-e a vevőnek az, ami képen igen.

    VálaszTörlés
  3. En nem sokat gondolkodtam rajta:-) Az egyetlen mellette szolo erv, amit Zsukka is mond, ki akartam probalni dolgokat, amikre utana nem feltetlen volt szuksegem.
    Egy ido utan viszont inkabb idoigenyesebb dolgok jottek, ahogy a kezdeti sikerelmeny (tudok szoknyat, taskat varrni) megvolt.
    En sokkal tobb lehetoseget latok magam szamara a csere-bereben. Ott olyan kapja, aki szeretne es en is olyat kapok, amit szeretnek:-)

    VálaszTörlés
  4. Én nyitottam, igaz, nem sokat tudtam foglakozni vele, de az, hogy szeptember óta összesen 1 termékemet vették meg- hát elég rossz mutató. Úgyhogy körülnéztem- akkor 381 bolt volt és a boltok 1/3 -ában még semmit sem adtak el. Van, akinek sikere van, pl. Colett- de ő már egy ismert - elnézést kérek, én csak a neten ismertem meg, amikor blogolni kezdtem- elismert alkotó. Szerintem az is számít. Én azért varrok, mert nem találok másik munkát- igaz ezt szeretem is csinálni. De nem ebből élünk meg mi sem.

    VálaszTörlés
  5. Én nem sokkal a meska indulása után nyitottam meg a boltom. Bóbita az etsyn keresztül talált rám, ő kérdezte, hogy érdekelne-e. Naná.
    Feltettem első körben két táskát és két babát. Másnapra elvittek egy táskát és egy babát. Nálam ott dőlt el, hogy igen én ezt folytatom. :o)
    A fizetés nálam általában utalással történik. Utal a vevő, megjön a pénz és én postázok. Eddig tökéletesen működött. A személyes átadást nem szívesen szoktam ajánlani, mert rengeteg idő félútig vhová elmenni, illetve két bkv jegy áráért elküldöm a postával. ;o)
    Cserém is volt már. Privátban megbeszéltük, élőben kicseréltük az árut. ;o)
    Az hogy mekkora készleted van, szerintem nem számít. Nem azon múlik, hogy van-e még másik 50 dolgod fent. Ok, a pozitív visszajelzések egy idő után biztos számítanak, de az inkább a gördülékeny ügyintézésben segít. Ha a terméked eladja magát, akkor neked csak hátra kell dőlnöd. :o) Egy biztos, most nem igazán megy a meska... de szerintem semmi. De enni nem kér az a portéka fent,
    30.-ft-ért megéri feltenni!
    Szóval hajrá meska! Mit veszíthetsz? Maximum bejön. ;o)))

    VálaszTörlés
  6. Én is nyitottam. Na persze azt gondoltam, hogy megélni nem ebből fogok, de kíváncsi voltam kell-e, teszik-e másnak is amit csinálok. Egyrészt volt elfekvőben itthon 1-2 dolog, meg a koncepció szerint ha csinálok valamit, akkor azt eleve duplázom, az kisebb idő és energia,mint újra nekiállni. 5 holmim van fenn masszívan, egy csereelefántot kivéve nem ment semmi. Ezek szerint ezek nem adják el magukat. Azt gondolom, nem mindegy mivel rukkolsz elő. Praktikus használati tárgyaknak, ékszereknek és kisebb értékű/árú tárgyaknak szerintem jobban van keletje. Az én díszdobozaim gondolom drágállják, de ha ennyiért nem viszi senki,legfeljebb elajándékozom mint a legtöbbet (12 volt összesen).Volt amit megvettek, csak nem itt,hanem egy iwiw-es kép miatt.Mondjuk az elefántomba nyugodtan beleszerethetne valaki,mert nem drága és olyan aranyos...;-)
    Ja,és szerintem nagyon számít még hogy elől legyél a listákon,azaz tölts fel sűrűn új cuccot. Könnyebben rádtalálnak.
    namost mindebből az jön ki,hogy nem érdemes, de úgy van ahogy Kdatta mondta:enni nem kér,aztán hátha egyszer mégis kell valakinek. Ha meg nem, csak be kell nyúlni a polcra egy ajándékért ha látogatóba megy az ember.

    VálaszTörlés
  7. Nagyon hasznos dolgokat írtatok,lányok, köszönöm, hogy vettétek a fáradságot és részletesen válaszoltatok!
    Én még tipródom egy kicsit, aztán majd lesz valami, de az biztos, hogy az "enni nem kér"- megfogott... :o)
    Egy halom vásárlót kívánok Nektek!

    VálaszTörlés