Zene füleimnek

Tegnap este egy kicsit varrosgattam ezt a valamit, ami készül a műhelyemben, hát, vannak aggodalmaim, még a puszta összavarrásnál vagyok, de olyan nagynak tűnik nekem, lehet, hogy a kiválasztot képet nem jól passzítottam össze a szabásmintával és nem is azt varrok, amit akarok? Na, akkor lesz csak értelme a kérdésnek, hogy mit is varrok igazából...

Közben zenét hallgattam, ami nálam azért nem egy gyakori tevékenység, nem azért mert nem szeretem, hanem... hanem egész nap folyamatosan beszélnek hozzám, úgy szeretnék néha csöndben lenni, de erre kevés alkalmam van. Ráadásul, ha valamit olvasok vagy írok, akkor ahhoz nem rossz a csönd... Főleg, ha írok, az olvasással nincs baj. Arról nem is beszélve, hogy a család többi tagja mindig hallgat zenét, aminek így én is részese vagyok, ha akarom, ha nem. Most már arra rászoktattam őket, hogy ha az ámítógép, akarom mondani számítógép előtt ülnek, akkor fejükre húznak egy fejhallgatót, de sajna, így is gyakran meg akarnak velem osztani valami nagyon jót. :(

Na, tegnap, miközben varrtam beraktam egy kis zenét, amit ÉN akartam, mégpedig a következőket:
1. Kaláka- Az én koromban (megzenésített versek)
2. Joni Mitchell- Hejira
3. Vivaldi-Magnificat, Gloria (Riccardo Muti)

Ja, hogy kicsit eklektikus a zenei ízlésem? Hát igen. Mint jómagam.