Összesítés / Summarize

Nem mutatok több képet, ígérem, csak éppen elrakni nem bírom a fonalaimat, de ez az utolsó. Remélem.

It's the last photo I can promise but I can't be fed up with my dyed yarns. I hope it's the last photo, I hope. :o)

Negyedik / Fourth

Nagy szerencse, hogy magamnak festek, magamnak játszom, mert mondhatom azt, hogy ez sötétbarna, ki hinné el nekem, pedig nagyon is az, néhány őszes hajtinccsel, olyan is, mint egy női haj, festett, de itt-ott már lenőtt, a hajfesték kiválasztása pedig lutri, így aztán vannak a hölgy fején vöröses és szürkés árnyalatok is, meg kéne állapodni egynél, kedves hölgyem!

It's my fourt trying regarding wool-dying (trying-dying:o) ), it's chocolate-brown with some red and grey. It's like the hair of a woman who has brown hair but she is going white so wants to dye them but she always change the colours... it's time to fix on ones, I think! :o)

Újak és leendők / News

Tegnap éppen ezek után a neszeszerek után éreztem úgy, hogy jó formában vagyok, akkor kezdtem el varrni az előzőekben említett táskát, melyről menetközben az is kiderült, hogy kék levelek kellettek volna, nem nyilatkozom a formám romlását illetően.

Yesterday morning I was sewing these pouches and after I had been satisfied I began to sew the bag mentioned below. Besides the straps ... I should have sewed blue leaves instead of the green ones, terrible, really.

Zsuzsinak viszont jelentem, hogy a feladatot teljesítettem, a tőle kapott nem kevés molinót befestettem, Colombus-t újra felfedeztem, újra megszeretettem, élénk színeket adott vissza:

I have got a lot of fabrics from Zsuzsi and now I would like to calm her, the task has done, I have dyed them:

Én annyira gondolkodom, hogy ezt két elötő színűt összevarrom, van bennem hajlandóság rá:
The colours are rich and I may sew these jarring fabrics together:


Holnap nem lesz bejegyzés, kötni megyek, meg színhBázba, de ma még muszáj kipróbálnom az italporos gyapjúfestést. Muszáj.

Tomorrow I am going to knit and (evening) to the theatre so you don't get any post written bí me. But today... today I must try out the wool-dying. I must.

Fáradt színek / Boring colours

Most vagy a festék volt már fáradt vagy én, esetleg mindketten, mindenesetre sikerült jó kis unott színeket festenem, nem baj, méltó hozzám is, az időhöz is. Igaz az az örök érvényű megállapítás, hogy nem ezt akartam, de majdcsak jó lesz valamire. :o)

I don't know why but the result of my fabric-dying is so boring... There is a persistent truth: I didn't want it but it will good for something. I hope. :o)

A festés margójára

"Kikericsek virítanak, kékek és lilák..." - Guillaume Apollinaire

Szín költözött az életünkbe I.

A festés legalább akkora élvezet, mint meleg nyári nap alkonyán mezítláb locsolni. Ezt előtte gyanítottam, most már tudom.

Számomra különösen jó volt, mert (akinek van füle, hallja jól) szabadságom volt mindenre. Ha nem akartam (volna), nem próbáltam (volna) ki minden technikát. Ha nem akartam beszélni, békén hagyott mindenki, elpacsmagoltam magamban. Ha beszélgetni akartam, beszélgethettem. Ha csak nézni akartam ki a fejemből, akkor azt tettem. Ha nevetgélni támadt kedvem, hát nevetgéltem. Sőt, vihorásztam.
És festettem, meg festettem, olyan 10 métert.

A zöld szekció:


A "hihetetlen, de igaz, hogy én festettem "kategória tagjai:

Lilák vagy mifélék ... mondjuk, szürkék győztesei:

A vadak:

A tanítónéniről meg csak annyit, hogy látszik, hogy hozzászokott az értelmes felnőttekhez, meg sem lepődött, amikor a mindenkinek szóló ismertető után elhangzott "Érthető?" kérdésre adott határozott bólogatásunkat követően egyenkénti, személyre szabott ismétlést kértünk. Nem szólt akkor sem, amikor ennek ellenére a mosószódát nem akkor/ nem úgy öntöttük (vagy csak én?) a nem megfelelő helyre. :o) Pedig hogy figyeltünk, kérem...

Erdő, erdő, erdő....

Az egész délelőttöt kitevő öblögetés, mosás után száradnak a festési kísérleteim. Nem tudok még teljes képet nyújtani (beszámolni meg pláne nem), de van, amit már most (vizesen) muszáj közreadnom, mert azt hiszem joggal pályázhat az életem főműve címre.

Az erdő, az én erdőm.
Hihetetlen, de három színből készült, varázslónőnk mindent tud, na.
Az én erdőm. Legszívesebben belebújnék.
Most már muszáj megtanulni szépségesen tűzni, egy ilyennel a birtokomban. ZM azt mondja, rakjuk csak úgy ki, mert még úgy is és nagyon.


Részletek később, talán még ma.