d a felhők iránti, egyelőre csillapíthatatlannak tűnő lelkesedésem, az egyetlen lelkesedésem mostanság, hoyg könnyebb, s egyszerűbb felfelé nézni. A felhők csak jönnek- mennek, nem kérdeznek, nem akarnak választ miért-ekre, nincsenek is miért-ek, teszik a dolgukat. Úgy képzelem, szeretik is a dolgukat, jóban vannak önmagukkal. Mint a Hold. Hát nem ez a legtöbb, mi elérhető, kérdem én.
