Nem kéne feszegetni

azt, hogy ebből mit akartam csinálni, ki emlékszik már arra, hogy 6-8 évvel ezelőtt milyen gondolatai és ötletei voltak, ki emlékszik már arra. Így aztán azt sem tudom, most mit tegyek vele, ötleteket várok, de a (z) általam való befejezés nem tűnik sem vonzónak, sem kivitelezhetőnek, tekintve, hoyg fogalmam sincs, mire lenne jó ez a ... valami. Érdekes, hogy arra jobban emlékszem, mennyit festegettem a különböző színeket, meg a tűzésre is emlékszem, de a minta kialakítására csak halványan.Igen, jól látjátok, csak a szélt kellene rávarrni, khm.

Arra gondoltam, én ezt felajánlom", hátha valaki szeretné, ezzel nemcsak a befejezetlenség kerülne ki a házból, de egyben az újonnan felbukkant gond, hogy mit is kezdjek véle.

Szerintetek?

 

És még mennyi ilyenem van, mutassam?

"postaköltség fejében

A folyamatos

lomtalanításban az is a jó, hogy mindig a kezembe kerül valami, amire rácsodálkozhatom, most éppen ezzel a faliképpel vagyok így, mondanám, hogy tessék, ilyet is tudok, de igazabb, ha azt mondom, ilyet is tudtam vala, a teljes régmúltban.

Hitetlenkedve nézem, pedig annyira régen azért nem volt, már csak azért sem, mert emlékszem rá, ez nálam döntő. Emlékszem, amikor ezt a rengeteg ferdepántot készítettem, amikor ezt a rengeteg kézi öltést" öltögettem, és arra is emlékszem, amikor vonalzóval jelölgettem, hogy minden, de minden passzoljon.
És az örömömre is emlékszem.

" a falikép 90 %-a kézzel készült, egyedül a csíkok és a szegély felvarrása történt géppel