2014. június 4., szerda

back to life

Én komolyan nem értem, én ezt nem akarhattam, árulja már el valaki, mikor lettem ilyen rosszkedvű, hogy már blogot írni sincs kedvem.
Meg hogy miért telt el két hónap az utolsó bejegyzés óta, ezt sem értem, egy, az még oké, de kettő? Arra még emlékszem, hogy kérdezgették, hogy most akkor bezártam-e, de mondtam, hogy dehogyis, csak szünetelek, nincs kedvem írni a nyomorúságokról, szerintem ez tök érthető.
És tényleg vártam, hogy ezek elmúlnak, de azt kell mondjam, ha el is, jön helyébe új, meg újabb és ez most egy ilyen nem túl vidám bejegyzés, még tán a humorom is elveszett valahol félúton.

Ismerős az valakinek, hoyg vársz valamit, egy eseményt, egy történést, és azt képzeled, hogy az majd visszabillent az egyensúlyodba, de mindeközben érzed, hogy ez nem lesz jó, sőt,  rosszabb lesz, de elhessegeted ezt a kósza felhőt, biztosan csak rosszkedvedben gondolhatsz ilyet, nagyon is király lesz minden. És a lótúrót.

És igazából nem is hiszem el, hoyg ezt én írom, itt valami nagy - nagy tévedés van, vagy nem jó történetben vagyok, vagy nem jó térben, nem jó időben, esetleg a casting alatt felcserélték a nevem egy 45-ös rinyabanyáéval.

Mindenesetre most eszem még egy szelet eperlekváros kenyeret és nem számolok a holnappal, de még a kalóriákkal sem.

Így gondoltátok - e az első bejegyzést? Mert ez most nekem nagyon megy.

De legalább horgoltam egy párnát.

5 megjegyzés:

  1. Mindenki van ezzel így néha, fel a fejjel, ha majd megint kell, akkor írni fogsz, addig is várunk vissza szeretettel. Mert szeretünk és kész.

    VálaszTörlés
  2. Akkor is örülünk, hogy visszajöttél! :o)
    Esetleg megmutathatnád a párnát. Meg a Zsömlét. Akkor annyi cukiság szabadul el, hogy csak na. :D

    VálaszTörlés
  3. Zazi, én három hónap után írtam most valamit a blogra, de abban se volt sok köszönet. A fészre meg kábé ugyanennyi ideje fel se néztem, direkt taszít. Viszont futunk legalább mindketten :)

    VálaszTörlés
  4. ... Most.. ezt teljesen komolyan mondom Zazále... hogy.. !! Mostanában Mind így vagyunk ezzel.. Annyi és annyi leveleket kapok emberektől.. akik a "krém" -ben vannak.. és mindig.. és optimistán.. és fényesen, kedvesen.. és előre..... ugyanezt az érzést fogalmazzák meg nekem... nap mind nap... már pár hónapja ez van.... de.. nem is kell olyan messzire mennem.. mert én is érzem.. érzem én.. és pont ezt!

    AZt hiszem, hogy most ilyen időket élünk.. ilyenek az energiák.. vagy valami.. ez sugárzik belénk.. és csak remélem, hogy nem belőlünk..!

    Hiszem, hogy el fog múlni.. de TÉNYLEG el...!! és tudod, miért?

    Mert másképp nem lehet!

    VálaszTörlés