2012. december 21., péntek

szaggatottan, de már jön

Azzal, hogy letudtam az Év Utolsó Megrendelését, mely egyben az Év Legnagyobb Táskája volt, határozottan érzem a megkönnyebbülés szétáramlását, bár a szétáramlásba más* is besegíthetne, azonban kiderült, hogy elfelejtettük. Pótlás köv.
Fenti címen egy férfitáska fut, hát én le sem merem írni a méreteit, mindenesetre a wizzair kézipoggyász kategóriáján kívül esik. A képen csak a méretbeli összehasonlítás céljából van egy normál laptop táska.



Továbbá az is történt (avagy történni fog), hogy holnap délelőtt befejezem az utolsó wampra való termékeket, terv szerint idén már nem dolgozom, ami azt jelenti, hogy elkezdhetek takarítani.  22-én délután és 24-én délelőtt gondolom elvégezni az éves nagytakarítást.
A fát Zé behozta a házba, bent áll már a helyén, ezt nagyon szeretem, semmi ideges kapkodás 24-én (ne feledjük, hogy akkor én takarítok),  már csak a díszítés marad.

A főzést úgy oldom meg, hogy zseniálisan, na, ez az igazság, még egy kicsit logisztikáznom kell a fogásokkal, mikor mit elő és félig meg (azt se feledjük,hogy 23-án reggel 7 és este 9 között nem leszünk itthon), de a desszert már biztos, az enyhébb felé hajolva kitaláltam, hogy gesztenyés-mascarponés - narancsos tiramisu lesz, mostanában úgy kell megmondani egy étel nevét, hoyg az összes alapanyag benne legyen. Még a narancslikőrön gondolkozom, hová illesszem be.

Mivel  az idei év vége pont olyan sűrűre sikeredett, mint azt elképzeltem és kommunikáltam, s mivel  mindezek ellenére egy barátnőm sem lepett meg  egy tál süteménnyel, kénytelen voltam még egyet nyomni a présen, igazolva az all-in-one minősítésemet és sütöttem tegnap narancsos - csokis kekszet. Ma meg bejglit. Mert persze mindent meg lehet csinálni, csak talán nem mindegy, milyen áron.

A bejgli   minden praktika ellenére sem lett márványos, úgyis mondhatnám, hogy én tudom a trükköt, csak a bejgli nem vette észre, hoyg rajta már alkalmazva lett lészen, de legalább repedt. Ahogy rendes bejglihez illik,  Zé szerint. Még nem tudni, kitart-e Szentestéig vagy sem.


A csokis-narancsos keksz egy része még megvan, a fotó érdekessége a háttérben lévő szimplán hangulatelemnek gondolható, ámde adventi koszorúként szolgáló gyertyaköteg, újaknak elmondanám, hoyg tavaly is ez volt. Ugyanezen gyertyák.  Szerencsére nem égettük el az összeset, mert most  szimbolizálhatja a ráérő időnket.


Mi is van még?


* konkrétan alkoholtartalmú italra gondolok

2 megjegyzés:

  1. ez a táska GYÖNYÖRŰ!!! teljesen odavagyok (legalábbis a maszkulin énem, meg a szépségért élő énem)

    muszáj takarítani? nem elég mondjuk egy gyors porszívózás?

    egyébként magamba néztem, és elszégyelltem magam. momentán egyik közelben lakó barátnőm sem volt időhiányos, de vajon ha lett volna, eszembe jutott volna-e sütni neki? nem :(( jó lecke a jövőre nézve, és hogy most kicsit könnyítsek a lelkemen, bár te messze laksz, tőled kérek bocsánatot, hogy eszembe sem jutott.

    VálaszTörlés
  2. ez nagyon izgalmas, mert olyanok nyilatkoztak táska ügyben a fb-on, akik eddig nem nagyon, miket ki nem hoz belőletek ez a táska:)

    sajnos... nem. :(


    sztem sokat nyom a latban az időhiányos lét, az úgy az igazi, ha valaki hosszú- hosszú hetek óta napi 14-15 órát dolgozik (sajnos, nem túlzás), mert ebben az esetben a tál sütemény esetén különös csillogást nyer a karácsony.

    VálaszTörlés