2012. május 10., csütörtök

Nevessünk mindennap!

A legnagyobb kínt a színek kiválasztásánál élem meg, nevezhetjük teremtő kínnak is, én nem tudom, mi ez, de jó nagyon, mindenesetre az biztos, hoyg van ennek egy bejáratott koreográfiája, én pakolgatom a textileket, nézem ülve, nézem állva, leveszem, kicserélem, megmérgesedem és kissé ingerült hangon szólok a háznál lévő férfinak, hogy jöjjön már és segítsen. Elvégre művész, kutyakötelessége. Akkor ő mindig jön és segít, ha ezt annak lehet nevezni, bár a megbeszélés általában vitába torkollik. Torkollunk. Rendesen. Már azt is kiabálta mondta egyszer, hogy olyan vagy, mint a lányod*, tanácsot kér, hogy aztán mindet hülyeségnek titulálja, de akkor leragadtam a lényegnél és megkérdeztem, hoyg  mégis melyik?** és ezen megint csak röhögni kellett.

Azt hiszem, nagyon fontos  a házasságban az együtt nevetés. Az egyik legfontosabbnak tartom.



*ez nem az a Karinthy-s az én  gyerekem meg a te gyereked veri a mi gyerekünket, csak a férfiak a vita hevében szerintem szívesen alkalmazzák ezt a fordulatot, mintegy nyomatékot adván a negatív tulajdonságnak

** elvégre van választék nálunk

7 megjegyzés:

  1. Imádom, mikor áthúzod a szavakat :)))

    Ez a két táska valóban nagyon szép!!

    nekem a pirosas kicsit jobban.. mert a kockás füle... hümm.. nagyon nagyon :)

    VálaszTörlés
  2. Akárki is mondta, az első táskád tökéletes!

    VálaszTörlés
  3. Akkor én is szertenék szavazni: szerelmese lettem a mésodiknak! Finom és bohó egyszerre.

    VálaszTörlés
  4. Ma éppen a második. Lehet, hogy holnap inkább az első...
    De nem is ez a lényeg, hanem a végkövetkeztetés.

    VálaszTörlés
  5. és mire jutottatok? melyikre hasonlítasz??

    VálaszTörlés
  6. Ismerős az ilyen "tanácskozás":)
    De az a jó, hogy mindig ilyen fergeteges a táska-végeredmény!

    VálaszTörlés
  7. én hol ez vagyok,hol az. azt hiszem:)

    Ágota, azért nem mindig! :)

    VálaszTörlés