2011. december 27., kedd

Azt hiszem,

azt még nem is meséltem, hogy a Zsömi (az édes kutyus) 24-én (délután) megette a mandulatorta felét, amit egyébként nem mi adtunk neki. A többi kitalálható, úgymint előzmény, valamint bekövetkező érzelmi hullámzás mindkét fél részéről.
A kép a másnapi nagy sétánkon készült, nevezzük ezt a kemény büntetés speciális formájának.

6 megjegyzés:

  1. Nálunk a pompás gyümölcskenyér fele/konyhapultról!/ és a felszeletet diósbejgli /na jó, ez utóbbi kisasztalról, minek hagytuk ott/ fogyott el /nem/ meglepő gyorsasággal!

    VálaszTörlés
  2. és ti is jól megbüntettétek egy nagy sétával?

    VálaszTörlés
  3. Sajnos nem, pedig kellett volna /mint tudjuk/!

    VálaszTörlés
  4. Remélem, a mandulatora ásik felét meg megkapta, mert hogy az meg már "kell a kutyának". :o))

    VálaszTörlés
  5. :-))
    Micsoda csini póráza van!?

    VálaszTörlés
  6. ott jött zavarba, Eta és már ne kellett neki.:o))

    Nóra. davir dog design, volt egy cserénk, Virág (a készítő) kért egy táskát, én meg kértem nyakörvet, pórázt és kaptam bilétát is, valami csudijó mind!

    VálaszTörlés