2011. november 7., hétfő

Hogy nem teljesen

vagyok normális, azt sokan tudják, sokan meg nem, hogy küzdelmeim vannak, az vagy érződik itt, vagy nem, hogy ezt titkolni kell és rejtegetni vagy felvállalni és ezzel együtt élni, esetleg másoknak is segíteni, hogy igenis, így is lehet, a fene se tudja. Ez a kérdés bennem van, s nemsokára napvilágot lát.
Ez is én vagyok, s bár magamnak nem tetszem, de éppen a bevallás vezet az (ön)elfogadás felé.
Remélem.

7 megjegyzés:

  1. Ilyesmikről beszélt a barátnőm az imént, akinél Bach-terápián voltam, hasonló okokból. Hittem is, meg nem is, amit mondott. De tettem egy lépést és ezért megveregette a vállamat:D
    Ez már jó!

    VálaszTörlés
  2. Először is Zazának egy nagy vállveregetés, ha már nála vagyunk :) és Julcsi, akkor neked is itt egy, mert nagyon jók vagytok! :))
    Biztos vagyok benne, hogy sokaknak jelent segítséget az útmutatás, hogy igenis lehet így is. És segíteni fog a bevállalás, bár ezt csak laikus együttérzőként mondom. Csak engedd elmenni, ha majd menni akar, mert egyedül is meg tudsz állni : )
    De azt is mondhatnám:
    Jesszus, mennyi önbizalom-hiányos akotó! Nézzetek szét, hogy hányan vannak kevesebb tehetséggel nagyobb mellényben! Nem utánozni kell őket, hanem büszkének lenni arra, amit ti tudtok!

    VálaszTörlés
  3. Nekem jót teszel a bevállalással.

    VálaszTörlés
  4. Bizony igazat adok Borshekának. És egyezek Czkrisztával is. Nekem is jót teszel a bevállalással.

    VálaszTörlés
  5. Hogy mit takar a normális jelző, azt az éppen aktuális földrajzi helyzet, évszámbéli meghatározás, a napi politika, a szóbeli megnemegyezésen alapuló társadali morál, a Veled szemben lévő ember személyisége, s csoda tudja még hányféle attitűd határozza meg...

    Ha azonban a "nem teljesen" előtaggal együttes olvasatban fogalmazódik meg, akkor bizony rám biztosan, s tán sok-sok olvasódra is igaz lehet.

    Olvastam régen a másik, személyes bolgodat is, s amikor megszüntetted a nyilvánosságát természetesen nem próbáltam hozzáféréshez jutni. Azt gondoltam, hogy a döntésednek megvan az oka...

    Ha jól értem erre gondolsz, ezzel kapcsolatban haladsz az (ön)elfogadás felé.

    Most is úgy gondolom, hogy akár titkolsz, akár felvállalsz, annak meg lesz az oka, ám azt nem tudom hogy biztatást vagy lebeszélést remélsz ettől a poszttól... vagy csak úgy költői kérdésként belesóhajtottál a világba?

    VálaszTörlés
  6. hát, én nem önbizalomhiányos vagyok,hanem bipoláris depresszióban szenvedek.
    túl hegyen és völgyön, terápián és gyógyszeren.
    orvosi eset, a szó legszorosabb értelmében. nem mostantól.
    ez van.

    VálaszTörlés
  7. Rita, pontosan értem, miről beszélsz, hasonló cipőben járok, köszönöm, hogy megírtad, nekem segített.

    VálaszTörlés