2011. július 5., kedd

Nagyon őszintén, nagyon komolyan

Mikor gondolnátok, hogy kiadtok a kezetekből egy részfolyamatot? És melyiket bíznátok másra? És ez mit jelentene a költségeitekben/áraitokban? És mi alapján bíznátok másra? És ...
De komolyan, de őszintén és sokat mondjatok!

23 megjegyzés:

  1. Én hallottam egy kedves ismerőstől, hogy mennyiért segítenek be neki. Elképedtem.
    Ahhoz képest, hogy anyukám egy vidéki kis (Pest megyei) faluban boxeralsókat varrt 35 és 50 forintért. És ez nem vicc! Főleg ahhoz képest, hogy mondjuk 4000-ért adták el az üzletben.

    VálaszTörlés
  2. Ha úgy látod már jól beindult a biznisz akkor, a táska összeállítását bízhatod másra is szerintem. Betanítod, aztán usgyi mehet is a varrólánykának. Megtervezed, esetleg kiszabod, és úgy adod oda. Ár: a varrás is egyfajta költség lesz. Viszont nagyobb tételben mehet a dolog. Így lenne időd tervezgetni, anyagért menni, stb. Időd nem lesz több szerintem:))) Ügyes embert találni, a legnehezebb. Próbavarrás kell, sok-sok konzultáció. Közel legyen.
    Remélem tudtam segíteni.

    VálaszTörlés
  3. Az biztos,hogy ez nagyon rizikós.Csakis olyan embernek lehet odaadni,hogy befejezze a munkádat,akinek ismered a munkájának a minőségét.Egyébként csak bosszúság és méreg lenne, ha elromolna a te elkezdett varrásod.

    VálaszTörlés
  4. nos én semmit...nem azért, mintha nem bíznék másban, sokan varrnak szépen, sőt, sokan varrnak nálam szebben, de én élvezek mindent az első pillanattól az utolsóig, ebben a postán sorban állás is benne van, az anyagbeszerzés, a bontás is...mondjuk mostmár így sok év után a varrógépszerelést másra szoktam bízni, azt egy kicsit meguntam :)

    VálaszTörlés
  5. azt hiszem, a határvonal az, hogy belőle élsz vagy sem. ha néha-néha,de még ha hétről hétre is varrsz, akkor sem ugyanaz a felállás, mintha ebből élnél és vagy bírod a tempót vagy nem. :o(

    Julcsi: ez komoly?megdöbbentem...

    Judit:bizony, hoyg tudtál, de mennyire,elgondolkodtam... a próbavarrás pl.

    Mammka: nagyon rizikós, nagyon.... csak olyat adnék ki, ami nem feltétlenül kötődik hozzám, bélés például.

    VálaszTörlés
  6. Én sem adnám egyik munkafolyamatot sem... Egy időben ajánlkozott az én Ádámom, hogy segít a cerkatekercsek szabásában, de valahogy abból sem lett semmi. Úgy érzem igazán a magaménak, ha mindent én csinálok, az anyagok beavatásától a tök uncsi vasalásig, a szabásig, stb., stb. Önző vagyok, mindent magamnak akarok!! :) Persze, még nem is indult be annyira a szekér, hogy ilyesmin kelljen gondolkodnom.

    VálaszTörlés
  7. kezdem nem bírni a tempót,három hét a pillanatnyi vállalási idő, és akkor még a vásárok is
    ez volt a célom, hoyg ne bírjam, tehát ez nem panasz, hanem öröm!

    VálaszTörlés
  8. Én minden olyat adnék ki mi nem konkrétan a varrás, pl csomagolás, postára futkozás, ügyintézés, ne adj isten takarítás főzés..szóval amivel nagyon sok hasznos idő elmegy úgy , hogy észre sem vesszük..:)

    VálaszTörlés
  9. ...és mi lenne,ha pont a szabás részét csinálná vki?persze nem a legújabb tervezésűeket,hanem amiből sorozatban többet varrsz...aztán így látnád,hogy hogy megy a dolog és ez után rábízhatnál mást...
    még elmélkedem:)

    VálaszTörlés
  10. A takarítást adtam ki... Rengeteg idő felszabadult, de ennél sokkal fontosabb az, hogy nem nyomaszt a szörnyű gondolat: "takarítani kellene".:-)
    Amiben még szoktam segítséget bevonni: postázás, beszerzés. Alapdolgok, amiket bárki megcsinálhat, nálam pl. egy egyszerű horgolt alap, amit aztán én fogok készre alakítani.

    VálaszTörlés
  11. Szerintem is kezdj egy jó takarítónővel. :)
    De ha megbízható, szorgalmas és pontos munkaerőt találsz, akkor szerintem bármit rábízhatsz. Biztosan többen is vannak akik jól és szépen dolgoznak. Mondjuk nem lesz könnyű rájuk akadni.

    VálaszTörlés
  12. "kezdem nem bírni a tempót" - ez a lényeg, amit meg kell fontolni szerintem. Ha megtalálod azt a lelkes!!! alkotó TÁRSAT, akivel szívesen dolgozol együtt, akkor nem lélektelen az egész és ebben az esetben miért ne? Most (és persze remélhetőleg nagyon sokáig még...) működik az üzleted, ki kell aknázni mindent! Carpe diem...
    Arról nem is beszélve, h egy (kettő) munkanélkülinek kenyeret adnál.
    (Ha közel lennél mennék segíteni.:)

    VálaszTörlés
  13. a szabáson gondolkodom én is....

    nem vált lélektelenné,talán éppen ezért megy lassan,ezért kell rám sokat várni. de talán éppen ezért kellene valaki. csak ne lenne olyan nehéz ez....

    Shushanna, ha itt lennél,téged kérnélek, de mégsem,inkább ösztönöznélek a saját varrásra!:o))

    VálaszTörlés
  14. Én semmit...
    ha már kiadom, akkor nem én csinálom, és akkor már az nem az enyém...

    VálaszTörlés
  15. Ha ott lehetnék...csak úgy tétlen is, már az ösztönözne...:)

    VálaszTörlés
  16. és kösz a bizalmat akkor is, ha ez (egyelőre?) lehetetlen is

    VálaszTörlés
  17. szerintem nem függ attól, hogy ebből élsz-e....éltem a varrásból, igaz az ruha volt, apró behúzott gombokat készítettem, naponta száz gomblyukat kivarrtam egy sima cikkcakkolós varrógéppel (akkor még mostoha körülményeim voltak varrógépügyben), igényesen kellett mégis varrni, mert a Váci utcába hordtam őket, ahol ráadásul 100%-ot tettek rá...mégsem akartam vasalónőt felvenni, vagy gomblyukazót, egyszerűen jólesett mindig mást csinálni és tudni, hogy az utolsó cérnáig, a kigondolástól kezdve a szabásmintán át a megvalósulásig az én művem....de ez nem szentírás és persze húsz éve még hogyismondjamcsak...sokkal strapabíróbb voltam :)

    VálaszTörlés
  18. Szerintem akkor is a tiéd, ha nem te csinálod az egészet.

    VálaszTörlés
  19. én is azt gondolom, hogy ha valaki kiszab nekem ezt-azt (bélést,pl.), attól az még az enyém. a gyerekeinket nevelte az ovi és az iskola is, mégis a mieink. :o)))

    köszönöm,jó válaszok voltak, elgondolkodtattatok!!

    VálaszTörlés
  20. posta, anyagbeszerzés, könyvelés, esetleg szabás

    VálaszTörlés
  21. az anyagbeszerzést nem tudom másra bízni, az a helyzet :o(

    VálaszTörlés
  22. A másik oldaról közelítek: mit nem adnék ki a kezemből, ha azt csinálnám, amit te? A tervezés, a díszítések, applikációk és a táska egészének megvarrása. Az, hogy ki szabja, ki varrja a bélést, akár a zsebeket, az szerintem mindegy. Ott lehet elvérezni, ahol összeállítja az ember az egészet, a füleknél, cippzárnál. Habár nyilván van még sok ember, aki ilyet meg tud jó minőségben csinálni, mégsem merném kockáztatni, hogy a minőség-használhatóság szempontjából ennyire fontos részeket átadjak. Hiszen ha ez nem jó, idő előtt tönkremegy, stb, akkor te adod hozzá a neved és a te márkádat rontja.
    Amit viszont simán ki lehet adni: a vásározást, legalább részben. Nagyon sok idő, rásdásul az időjárás, álldogálás miatt szerintem extrém megerőltető, pláne minden héten.
    De a lényeg: de örülök, hogy ilyen jól ellátnak megrendelésekkel!

    VálaszTörlés
  23. És a postázás is olyan, hogy nem lehet másra bízni. Tudom, előfordult már, és bántott a férfias, nem szép írással megcímzett doboz látványa. És a szabást is el lehet szúrni, és hiába ugyan az a szabásminta, teljesen másképp néz ki az a manótest, amit nem én szabtam. Mondjuk ezt csak én látom, de ez épp elég, és te is olyan vagy ebben, mint én. Amúgy meg pl. az én esetemben, a szabás az darabonként tíz perc. Úgy értem egy manó esetében. De mire összerakódik, az minimum 6 óra. A sok kis 10 perc nem biztos hogy kisegít, különösen ha utána kell igazítani. Én ezt már végigjártam, nem működik. :(
    Ha meg a komoly részét adod ki, akkor hiába a tiéd, mégse a tiéd. A gyereket is nevelte az óvoda, meg az iskola, de ha születése után rögtön örökbe adod, és más neveli elejétől a végéig, nem lesz a tiéd, hiába a te génjeid. Én így látom. De én is önző vagyok, és képtelen vagyok kiadni részfeladatokat. De egyet mégis, a hajak megkötését.

    VálaszTörlés