2010. szeptember 23., csütörtök

Erre gondolok, erre

Áprily Lajos: A finálé

Öreg leszek, vénebb a téli napnál,
kedvem sötét lesz és hajam fehér,
s mint csitult patak a torkolatnál,
lankadt szívemben meglassul a vér.

Ha harmat-hűssel ér az este, fázom,
nem melegít az elzúgott tusa,
s ha támadok, az ugrást elhibázom,
mint Akela, a dzsungel farkasa.

Csak csöndre várok és komor követre,
s barlang-homályba visszaroskadok,
míg zeng az erdő, s forró ütközetre,
rohannak, boldog, ifjú farkasok.







6 megjegyzés:

  1. Hát ez gyönyörű! Sajnos lassan minden sorát átérzem!

    VálaszTörlés
  2. Nekem is nagyon tetszik! Néha várom már azt az öregséget, ahol az emberben már minden a helyére kerül - talán.

    VálaszTörlés
  3. Hiába tudom, hogy ez lesz, mégis elszomorít. :o((

    VálaszTörlés
  4. A kutyám éppen ezt élte meg, erre gondolok.

    VálaszTörlés
  5. Ilyenkor anyám jut eszembe, aki még "csak" 5x éves, és amikor egy beszélgetés alkalmával tök normális hangnemben felvetődött, az öregedés, a klimax, akkor kvázi leüvöltötte a fejemet miszerint:
    NEMKLIMAXOLOKÉRTEEEED???
    na, ez mindent elmondott. olyan nagy szerencse, hogy messze élek tőle...
    Inkább választanálak Téged édesanyámnak :)
    Szeretem, ha valaki elfogadja az élet szakaszait és azzal megbarátkozva, de a lehetőségeit maximálisan kiaknázva él.

    VálaszTörlés
  6. Tudod, Hanga, én most szomorú vagyok, de tudtál csempészni egy kis melegséget a reggelembe és ezt nagyon köszönöm neked.

    VálaszTörlés