Nemes Nagy Ágnes: Madár
Egy madár ül a vállamon,
ki együtt született velem.
Már oly nagy, már olyan nehéz,
hogy minden léptem gyötrelem.
Súly, súly rajtam, bénaság,
ellökném, rám akaszkodik,
mint egy tölgyfa a gyökerét
vállamba vájja karmait.
irtózatos madár-szíve.
Ha elröpülne egy napon,
most már eldőlnék nélküle.
Ez olyan gyonyoru volt, hogy beleborzongtam.
VálaszTörlésKatica, tudtam, hogy neked tetszeni fog, biztos voltam benne.
VálaszTörlésÉn is nagyon szeretem....