Párizs/1

Tegnap éjjel hazaérkeztünk Párizsból. Ahogy az már ilyenkor lenni szokott, van ebben szomorúság is, meg öröm is, ilyen kettősségben él mindenki. Fájt a szívem otthagyni Párizst, de a szívem másik fele már nagyon húzott haza. Egyébként is az a tapasztalatom, hogy 1 hét után én már jönnék haza.
De az az 1 hét! Beleadtunk apait-anyait, persze, megint csak túlértékeltük a teljesítőképességünket, s az itthon bejelölt látnivalók feléhez el sem jutottunk... Ami önmagában nem is probléma, mert úgy vélem, többet ér valamit alaposan körbejárni, megismerni, mint mindenbe csak belekapni. Inkább az bánt, visszajutunk-e még valaha. Igaz, tavaly is voltunk, idén is eljutottunk, de azért ezt tendenciának nem nevezném.

Hogy hol voltunk, mit láttunk?

A barátaink Versailles-ben laknak (a Kis-Trianon mellett), így bizony voltunk a parkban eleget! Park... nagyobb, mint a 100.000 lakosú város. :) Barátaink tagjai annak a klubnak, amit kb. így lehetne fordítani: Versailles Baráti Köre- ennek megfelelően tavaly olyan helyekre is bejutottunk (ráadásul sorban állás nélkül), ahová mások nem. Kicsit kellemetlen volt elsuhanni egy kisebb ajtó irányába, miközben mások hosszú, tömött sorokban vártak a bejutásra, de az vesse rám az első követ, aki nem élt volna a lehetőséggel.... Na, mindegy, ez tavaly volt.
Idén a parkot próbáltuk felfedezni, szerintem nem kisebb feladat, mint a kastélyt. :)
Aztán hol is voltunk még? Meglátogattuk a következő helyeket:

• Notre Dame (naná)
• Louvre
  
• Saint Germain du Prés templom
• Monmartre
• Chartres- katedrális
  
• Vogézek tere
• Luxemburg kert
• Saint Eustache templom
• Orsay múzeum
• HEC egyetem............

Emellett nem említem, de természetesen órákon át csak barangoltunk az utcákon, a Szajna partján. Sok hangulatképet készítettünk, ill. nekem mindig tetszenek a párizsiak által igen kedvelt kék szín, amely megjelenik az ajtajaikon.... Így egy csomó kék kaput fényképeztem. Néha zöldet, még ritkábban bordót.

Persze, az én kis gépem nem egy Nikon D80, mint a páromé, így néha majd tőle kölcsönzök képeket. Úgy tervezem, hogy mindennap írok valamiről, így adagolva bennem is tovább él az élmény. Jó lesz a napi munka után felidézni, milyen is volt 2009 őszén a Szajna-parti város... (sóhaj)