Én úgy képzelem, hoyg a horgolásnak/kötésnek olyannak kell lennie, amilyennek tervezték, ha nem olyan, akkor ez egyszerűen nem jó. Ezért éjszaka megint elkezdtem a SBS-t, ha jól számolom, ez volt a nyolcadik kezdés, ezúttal Barka Felhő Limonádéból.
Nem kel sajnálni, kimondottan jót tesz nekem, hogy nagyon kell figyelnem, nagyon kell koncentrálnom, az egyébként módszeresen szétugráló gondolataimat igyekszik kordában tartani. Mindig nehéz helyzetekben kezdek el valami újat megtanulni. Rendben van ez így.
Egyébként megfigyeltem, hogy egy dolog zavar a horgolásban, mégpedig az, hoyg nem tudok belekapaszkodni, a kötésnél ott a két tű, fogni kell, tartani kell, hogy ki kit, az lehet kérdés, itt még a már meghorgolt darabot is csak félte fogom, ezen sürgősen változtatni kell.
A tegnapi észrevételek nagyon hasznosak voltak, s bár most már nagyon figyelek a középső szemre, nem mindig sikerül a közepébe szúrnom, úgy képzelem, ennek az az oka, hogy rájöttem, szorosan kell horgolnom, különben nem látszódnak a féldombok, a szorosságtól viszont küzdenem kell a jó helyre való öltéssel. Jól gondolom?
