2014. január 27., hétfő

szülinap kapcsán

Pénteken felköszöntöttük a Középsőt. 

Az ő születése viszonylag a társadalmilag elvárt formáknak megfelelően történt, én éreztem, hogy ebből ma gyerek lesz, jeleztük az orvosnak, de még nem mentem be szülni, hanem nem tudom, miket csináltam, az orvos szerint biztosan kivasaltam mindent, mert nem nagyon van más magyarázat arra, hogy ő 3 órán át várta az érkezésünket. Én ezt tagadtam, nem létezik, hoyg vasaltam volna. Főzni, azt inkább.
Mindenesetre én szépen, illedelmesen szültem, miközben Zé hazarohant  a Legnagyobbhoz, közben zaklatta a nővéreket (mármint telefonon, ő úgy is tud) és amikor egyszer nem vették fel, akkor éles logikájával kikövetkeztette, hogy esemény van és berohant hozzám.* Sajnos, a kaput bezárták és az én férjem, aki az első gyereknél még nem hozta az elvárt formát, magyarul elaludt, igen, el, későn rohant be, szóval, itt érezte, hoyg javítani kell a renoméján és felmászott a kapura, ahonnan végül egy nővér szedte le. Addigra Luca megszületett.

És ezt ünnepeltük.

Na jó, a harmadiknál sem sikerült jelen lennie, de erről meg megint nem ő tehetett, mert a Legkisebbet meg már rettentően túlhordtam és úgy volt, hogy reggel megindítják a szülést, de mégsem, de mégis, lényeg, hoyg mire reggel berohant (mert rohanni mindig rohant, csak sosem ért oda), pironkodva vallottam be, hogy én  már megint kijátszottam őt, a csomagot a gyerekosztályon keresse.

* dehogy hagyta magára Zsófit, neki nagyapa aznap este századszorra is elmesélte a Fehérlófiát

15 megjegyzés:

  1. :D Nálunk késés nem volt, de én az elsőt hordtam túl, három nap kórház után indították (egyébként apja bent aludt velem, fizetősben), és mivel már három napja unatkozott velem együtt bent, és reggel 7kor azt mondták, 12-ig tuti nem lesz semmi eksön, elengedtem a szombat délelőtti focijára. Majd mikor 8-kor repesztették a burkot, hívtam, hogy porno storno, kéne jönni... Focicuccban asszisztálta végig az első szülésemet. Amiből 2-re lett gyerek. Focizhatott volna szegény.

    VálaszTörlés
  2. Rita! Boldogságos szülésnapot!
    Ez a ki szösszeneted e témában jelzi bizony, hogy nekünk , a szülőknek( igeileg értsd) ez legalább olyan nagy nap és marad is, amíg élünk, mint a kis produktumainkank! Élj hát soká és meséld el még számtalanszor, újra meg újra átélve a teremtés csodáját :)
    Ölellek

    VálaszTörlés
  3. Boldog születésnapot!
    Köszönöm a történetet!

    VálaszTörlés
  4. Isten éltesse a Középsőt, és gratulálok nektek is, mint hős (és sokat rohanó) szülőket!

    Annyira szeretem a születéstörténeteket, számtalan unokahúgaimnak is mindig meg kell hallgatniuk, hogy én hogy éltem meg érkezésük hírét. Lilit pedig naponta tudnám mesélni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ez most csak a publikus része volt (nyilvánvalóan :) ), vannak felfedetlen részek a történetben, de most ezt dobta ki a gép. a kiskökényét én bármikor, számíthatsz rám (újra megpályáztam Bécset), szóval... ;)

      Törlés
    2. mindig szívesen látunk titeket!

      Törlés
  5. Az enyém a János Kórházba a kerítésen át mászott be... /hajnalban, mert a kapu még nem volt nyitva!/

    VálaszTörlés