2013. február 25., hétfő

a vége a lényeg

A hétvégén elolvastam a Paul Auster könyvet, amelyről az a véleményem, hogy ha az első 100 oldalt nem számítjuk, akkor utána  már tényleg jó és érdekes és szerencsére onnantól kezdve nem jellemző (az első felére meg nagyon is) a szerintem túlzott  részletesség. Én nem bírom, ha 25 mondatban írnak le valamit, ami  egyébként 5 (tő)mondattal is érthető, sőt, a kevesebb néha több, bár az tény, hogy PA választékosan ír, szóval, ha már, akkor inkább így.  A könyv mindemellett is érdekes, váratlan, de nem teljesen meglepő fordulatok követik egymást, külső-belső utazások, filozofálgatás, érdekes, mondom, nekem tetszett (azonban van benne egy logikai bukfenc, mintha elfelejtette volna, hogy mit írt 70-80 oldallal korábban)

Aztán meg az is volt, hogy sütöttem pistolet-et, a leírás szerint ez egy belga-francia péksütemény, szerintem meg egy remek (most éppen rozsos) zsömle, tényleg jó, tényleg finom, tényleg elfogyott- Ha nagyzolni akarunk, én ugyan nem vagyok ellene, legyen a te neved pistolet.



Vasárnap meg úgy alakult, hogy véletlenül a Daubner felől közelítettük meg a Középső albérletét, s ha már így, akkor szándékosan leparkolt a férjem, minek következtében a napi megengedett CH mennyiséget nemcsak abszolváltam, hanem túl is haladtam, de erről nem akarok beszélni.

Aztán még megnéztük a Gengszterosztagot is, lőttek és gonoszkodtak benne rendesen, igazi gengszterfilm, én bírom. Olyan volt a film, amilyennek az ember várja, a rossz (Rossz) iszonyú gonosz és aljas és rohadjon meg, szóval semmi olyasmi, ami manapság dívik, hoyg a rosszfiúkat felruházzák jó  tulajdonságokkal is, és néha már azon kapja magát az ember, hogy ejnye, csak nem drukkol a bankrablónak?? Szó sem volt erről, konzekvensen nagyon rossz a rossz, meg persze van egy zsaru, aki elhatározza, hogy de márpediglen és igenis ennek vége, meg van olyan zsaru is, aki eleinte nem, na de aztán történik valami, minek hatására mégis, és tudjátok csak meg a végét is: győz a jó. Közben lőnek ezerrel.

És az a helyzet, hoyg ezt meg azért írtam le, mert a FB-on rákérdezett egy kedves ismerős, hogy tejóég,Ritám, te ilyen filmeket is nézel? Tudjátok csak meg, hogy igen, még ilyenebbiket is, bár most nem jut eszembe egy szégyellnivaló sem, de azért rántsuk le a leplet a kultúrsznob mivoltról, hát na.

2 megjegyzés:

  1. Zazi, nagyon szép a pistolet nevű zsemléd! Az pedig különösen tetszik, hogy ismétlődik a tányér/szalvéta szín a zsemlében is; vagy fordítva; a lényeg az ismétlődés!!!! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. mint az Aranypókban:ügyelünk /el a részletekre. na, szóval,nagyon finom volt. devonshire-i briósok lettek ma. :)

      köszönöm :)

      Törlés