2011. szeptember 16., péntek

Gondolom, ez a

munkával kapcsolatos sok töprengés, a sok visszafojtott nevetés, a gondterheltség és a megfeszített agyalás okozta ránc, az okozta, hogy tegnap egy férfival folytatott beszélgetés közben, miközben a lábára tévedt a szemem, s  láttam ott egy zoknis-szandálos, ámde szőrös férfilábat, kirobbant a nevetés belőlem. Sajnos, nem bírtam abbahagyni, eddigi kapcsolatunk laza szála mintha szakadt volna egyet.

1 megjegyzés:

  1. szerintem az egy más történet, abban van szeretet is, szerencsére ebben nem volt, így nevethettem. de esküszöm, nem akartam, tehát nem kinevettem, hanem kibuggyant belőlem. csak, sajnos,nem bírtam abbahagyni. de ő nem tudta, hogy min!

    VálaszTörlés