Ez biza csalódás / It's a disappointment

Az, hogy valami elfogy nálunk, még nem jelenti, hogy tökéletes, remek. Habzsolni az én családom úgy is tud, ha a kész étel nem egy gasztronómiai remekmű, elég, ha eléri az ehetőség alsó határát, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben közlik, hogy na jó, nagy duzzogva még egy szeletet esznek, nehogy azt gondoljam, hogy nem ízlik a főztöm.
Dolce Vitá-nál olvastam egy receptet, a torta is szép volt, a fotó is szép volt, ricottából is bőven volt itthon, miért is ne? Nos. A tészta valóban különleges, ropogós, de a töltelék (fél kg ricotta) egy kicsit sok. Fojtogatós, pedig a mandulalikőr még meg is billent a kezemben, amikor lazítottam. :o)
Így foszlik szét egy álom, mely szerint az általam kedvelt gasztrobloggerek minden szava szent, minden receptje tökéletes, a családom pedig igazi ínyenc.

My family eats everthing which is not rotten ... in brief: my family likes eating. It is enough if something is eatable but in this case they always say to me: We will offer up ourself as a sacrifice...
I have read a recipe here, the result was persuasive, we had a lot of ricotta... why not? Well. The pastry was crisp but the amount of the ricotta was too much.... we almost drowned. :o(
So a dream will be drashed ... every word of my favourite gastro-bloggers is true, every recipe is perfect and my family has a delicate palate.

Kitalálósdi / Charade

Aztán vajon tudjátok-e, ez minek a kottája?
A megrendelő hetek óta várt a végeredményre, most ez is késznek nyilváníttatott.

Who knows which folk-song is it? The procucer ordered this bag some weeks ago but I didn't have time to sew it. This weekend was convenient to do it - at last.

Megint sál

Nem azért sál, mert a recesszió következtében a meglévő fonalak előbb sállá, majd ajándékká avanzsálódva a fa alatt kötnek ki, hanem azért, mert ez az egyetlen projekt, ahol nem kell sem fogyasztani, sem szaporítani, nincs nyakkivágás, karkivágás, de még gomblyuk sem. Csak kötni kell, egyik sort a másik után, hogy előbb az ölünkbe (később a földre) omoljon, majd mások nyaka köré tekeredjen a sál, remélhetőleg kétszer-háromszor. Ízlés szerint.
A korábban említett és mutatott kék (türkiz) sál készen van, a hivatalos terminus technicus-t alkalmazva még blokkolnom kell, méretileg egyszer a nyak köré, majd lazán megkötve is viselhető.

Az újabb sál a színe alapján és a látszat ellenére a padlizsán-kék-szürke vonalat képviseli, mintája egy Amelie-ből való, tavaly ezzel kötöttem pulóvert. :o)


A bejegyzés írásakor ugyanaz az elv vezérelt, ami a jobb falatoknak az ebéd végére tartogatására jellemző, vagyis távozzunk jó szájízzel, imigyen különbséget téve Bucilla, s jómagam fonalválasztása között. A fotós még mindig én voltam. :o(


Azok az ajándékok a legkedvesebbek a számomra, amelyeket nem kötelezőként érkeznek hozzám, hanem hirtelen felindulásból, ne mondjam, szeretetből. :o)
Az ajándék egyébként fonal, de milyen...! Puha is, színes is, gyapjú is, taperolom, simogatom, bontogatom, fésülgetem, ölelgetem, szorítgatom. Talán egyszer még kötni is fogok belőle. :o)))