2009. november 18., szerda

Egy bejegyzés margójára

Mielőtt valaki sértésnek venné az alábbi bejegyzést, javítom az esetlegesen félreérthető szöveget. Nem, nem akarok bántani senkit, sőt, számomra éppen a a készülő takaródarabunk esetlegessége adja a báját a dolognak, mert úgy vélem, ha mindenki önmagát adja bele a munkájába (lett légyen az egy blokk), akkor lehet az bármilyen csálé, ferde, késésben lévő, nem a tervezett helyén lévő - nekem mégis kedves.
Mert a barátságról szól, s arról, hogy a különböző darabok, melyek önmagukban egy-egy személyiséget jelenítenek meg,s látszatra (!) nem kapcsolódnak egymáshoz, összességében mégis képesek egységet alkotni.
Ugye?

2 megjegyzés:

  1. Na az enyém az kifejezetten csálé lett :))

    A fiam mögém lopózott csendben, és a nyakamba ugrott... a gép meghát.. khmm.. meg a leadási határidő...

    meg különben is rosszul csináltam és kész :)))

    VálaszTörlés