Amazon, de nem úgy és nem az

Rendelt már valaki az Amazonról könyvet? Rövid, néhány perces keresés után egy nagy halom könyvvel léptem ki (persze, gondolatban) a könyváruházból. Némi habozás, önfegyelem és lemondás után az alábbiakat azért szívesen látnám az ágyam mellett:

El tudnám képzelni, hogy összefognánk és osztoznánk a szállítási díjon...

Is somebody who has already ordered books from Amazon? In the morning I had some free minutes and was staying here awhile but ...what abundant offer! I could have bought a lot of interesting books but (of course) I went without buying anything. These books ar my today-choices (e.g.)...
What about sharing the shipping cost?...:o)

Öröm, megkönnyebbülés, hitetlenkedés

Na most, az úgy volt, hogy pénteken éjjel már azt hittem, hogy kész a szakdolgozatom (az egyik). Ehhez képest még a szombat éjjel, vasárnap kora reggel is elment vele, de végül 9-kor elküldtem a konzulensemnek, kukkantana már bele olyan tessék-lássék módon. Noha eledddig is remek volt konzulensnek (én meg diáknak renitens, de nagyon), nagy reményeket nem fűztem hozzá éppen a többiek saját konzulensükkel való tapasztalata miatt, mégis...
Délutánra itt volt a válasz, nem is tudom, most ez dicsekvés vagy öröm (és akkor elnézhető)?
Idézem:

"Kedves Rita!

Elolvastam, nagyon szép, alapos, gazdag dolgozat, különösen a gondolatritmusról szóló rész sikerült kiválóan. Gratulálok! Azt gondolom, érdemes volna tovább foglalkoznia a témával, tovább írnia a gondolatritmusról szóló részt, és ezt valamilyen kiadványban megjelentetni. Ha van hozzá kedve, szívesen segítek a továbbiakban is......
Örülök annak a lelki gazdagodásnak, amelyről a befejezésben ír- jó volna, ha mások is olvashatnák az írását, s így ebből a gazdagodásból sokan részesülnének... "

Mit mondjak: van nagy öröm, boldogság. Jöhet a másik: :o)

Számláló / Counter

Az a tény, hogy a számlálóm nemcsak, hogy elérte a 10.000. látogatót, de egy nap alatt 10.200 fölé is ugrott, arra kötelez, hogy valami játékfélével ünnepeljünk. Mivel a szakdolgozat még mindig életem nagy részét kitölti, és nem is tudom, hogy időben készen lennék-e egy táskával vagy bármivel is, így arra gondoltam, hogy legyen a meglepetés is meglepetés.

Akinek van kedve részt venni a zsákbamacska-játékban, hagyjon üzenetet, a határidő legyen... március 25. Az szép kerek szám. Majdnem, mint a 10.000. :o)

My counter is above 10.000 and today I have had more than 200 visitors so far... I think it's time to announce a new game, a new sweepstake. I am busy writing my thesis so in my opinion it's unimaginable to sew something by a certain day that's why the surprise will be a surprise as well.
If you feel like playing in such a strange game... leave a comment in my blog. Deadline: 25 of March.
25... it's a round number like 10.000. :o)

Táska, Meska / Bag, Meska

Azt mondjuk gondoltam, hogy amennyiben nyitnék egy boltot a Meskán, akkor nem abból élnék meg a közeljövőben és azzal is tisztában voltam, hogy minimum kétesélyes a dolog, mert vagy az életben soha senki rám nem talál és a polcon porosodnak majd a dolgaim vagy mindenki engem akar:o) és akkor meg éjjel-nappal zümmögtetem a gépem, de még akkor sem jutok elegendő anyagi bevételhez (és most a köztes variációkat nem sorolom fel), azt viszont álmomban sem feltételeztem, hogy mire eldöntöm a lenni vagy nem lenni-féle kérdés rám vonatkozó változatát, addigra sorra zárnak be a már meglévők is, esetleges APEH-ellenőrzéstől tartván.

Na most akkor mi legyen? Válalkozó szelleműek tuti, hogy megérzik az idők szavát és most nyitnak, nagyobb esélyt adván maguknak, mert gondolom én, hogy a vásárlók azért annyira nem ijedtek meg, hogy feketelistára tennék a Meskát, csak szegény eladókban nőtt a pánik az elmúlt napok történései nyomában.

És van pro meg kontra, én meg mint a ping-ponglabda...hol ennek adok igazat, hol annak, illetve nagyjából annak, aki a legutolsó bejegyzést írta.

Csak mutatom a boltom első darabját, hát mi légyen, mondjátok?

I wanted to open a shop on the Meska which is a virtual shop like Etsy. But ... in the last days some bad news began to spread like wildfire regarding our tax-authority and I don't know what I should think of it.
It took a lot of time to come a decision about this idea and in this moment I am all at the sea. :o(
I am aware of the fact I won't be able to sell too much of my products, it can happen I won't sell anything . The other opportunity: everbody would like to order from me :o).
In the meantime I prepared the first item for Meska which is a summery bag... What shall I do with it?

Kérés

Nem a mundérbecsület szól belőlem, de ha valakinek van véleménye az előző bejegyzésemről, ne tartsa vissza magát, kérem. Nagyon kíváncsi vagyok, meglehetősen eklektikusak az eddigi kommentek, lásd alant.

Könyvekről, reklámról

Ha néhány hete nem hallok a rádióban egy beszélgetést arról, hogy a legvacakabb lektűröket is a szépirodalom közé sorolják, s hogy a könyvesboltok toplistáján egy kalap alatt szerepel Eszterházy és Danielle Steel, ami a határok elmosásának remek módszere, nos, talán akkor is vettem volna a fáradságot és megjegyzem a metró mozgólépcsője mellett kirakott könyvhirdetések szövegeit. Így viszont annál inkább.

A következő szlogeneket sikerült megjegyeznem:
- Belédvágja, mélyen
- Élvezi, ha sikítanak
- Eljött a nap, amitől rettegtél
- Csak hiszed, hogy lehet titkod

Nem tartottam fontosnak, hogy a hozzájuk tartozó könyvcímeket is megjegyezzem, mindenesetre remélem, hogy senki nem innen kíván tájékozódni a magyar közönség irodalmi élete, érdeklődése iránt, vagy mondjuk, nem ezek alapján választja meg az olvasnivalóját- hangsúlyozom, remélem.

Legyen pozitívabb a post kicsengése: a Bookline fél év után megszerezte nekem az egyetlen, eleddig el nem olvasott Polcz Alaine-könyvet, amelyről már majdnem lemondtam. Éljen a Bookline!

Hétvégi sárgák / Yellows in the weekend

Tavasznak se híre, se hamva, én október óta permanens fázásban vagyok, de talán a mínuszokban sem fáztam annyira, mint az elmúlt héten. Valami elromolhatott a belső fűtőrendszeremben (is). Nem mondom, hogy hiszek a színek gyógyító erejében, de szerintem tél vége felé, tavasz elején már az is élénk, vidám, ragyogó, üde színre vágyik testileg-lelkileg, aki alapvetően a sötéteket részesíti előnyben. Mint jómagam.

Ennek tükrében nem meglepő a citromkrém mint vasárnapi édesség és a krókusz mint remény.

Although it's middle of March the spring is behind time. :o(
I have been cold since Oktober but it hasn't been so terribile so far as last week. I thought I would be deep-freezen... Something went wrong in my body, my internal heating didn't want to work... I don't believe in the healing power of the colours but at the end of the winter people yearn for fresh, happy, brilliant colours- if they ordinarily prefer the dark colours. Like me.

That's why neither the lemon-mousse as dessert for the Sunday-table nor the crocus as hope are not surprising.

Molett vagy? / Are you chabby?

Na most, ugye, vannak az átlagtól kicsit vastagabb emberek, konkrétan nők. Szokták őket nevezni molettnek, ducinak, teltkarcsúnak, túlsúlyosnak, pufinak vagy kevésbé intelligens módon dagadtnak, hájasnak, kövér disznónak, bálnának, és még ki tudja, minek.
És Németországban, ahol azért nem mindenki a francia nők karcsúságára hajaz, ahol aztán tényleg sokan cipelnek némi súlyfelesleget, tehát igazán tudják-tudhatják, hogy milyen egy igazán molett nő, ott rendszeresen kiadnak kimondottan ilyen alkatúak számára speciális kötős-varrós újságot, hogy mégis valahogy kinézzenek szegények.
És akkor ilyen nőkkel rakják tele.

Most akkor aki tényleg molett, az minek nevezze magát, mert a molett szó ezek szerint már foglalt és nagyon nem találom a hasonlóságot köztem és a képen látható modell között.

There are people (women) who are a bit (or not only a bit) overweight. They are called as crummy, chubby or ( called by not too intelligent people) fat, flabby.
In Germany where a lot of women can be found who haven't got the shape possessed by the French women- everbody knows how a woman with overweight looks like- here we can buy special newspapers full with patterns for them. And... you can see how a woman looks like in such a knitting-magazin. If she is called chubby.. .I am a whale. Really. :o(

Esz a fene

Na jól van, hogy mindenki volt a Ká-Vé-n, én meg a főiskolán ültem 5 órát egy és ugyanaz pasassal! Kicsit sem vagyok irigy, tegnap sem gondoltam rájuk, meg ma sem, amikor olvasom a jó hangulatú beszámolókat. Csak azért sem. :o)
(De a fotókat majd megnézem...)

Szakdolgozat-ok /Thesis-es

Ma az utolsó előtti konzultáción voltam a főiskolán, hihetetlen, hogy ezt mondom. Utolsó előtti... Nem volt egy fényes menet, kissé rányomta a bélyegét a szakdolgozati készenlét, illetve annak hiánya. Persze, azokhoz képest, akik egy csomó tárgyat nem teljesítettek, s esélyük sincs rá, hogy a közeljövőben ezt pótolják, így nem mehetnek államvizsgázni; vagy ahhoz képest, hogy valakinek még konzulense sincs- ahhoz képest én tényleg remekül állok.

Március 31. a határidő, de többen vagyunk, akik haladékot kérünk, állítólag 2 hét a maximum, de az aranyat ér jelen esetben. Úgy állok, hogy a zsoltáros szakdogámból 42 oldal van készen, ami önmagában jól hangzik, de... még kegyetlen sokat kell írnom. Ma a konzulensem azt mondta, hogy választékos a stílus, alapos az egész, jók a meglátások- így, ha elérem a 150 oldalt, kiadjuk doktori disszertációnak. :o))

Hogy ne legyen oly fényes a glóriám, elmondom, hogy a másikból 3, azaz három oldal van készen, s mindezek ellenére a konzulensem bízik bennem. Jelzem még egyszer, hogy elvileg március 31. a határidő, gyengébbeknek április közepe. Utóbbi én (is) vagyok.

Today I was staying at the college, it was the next to last consultation. Unbelievable.... The deadline of thesises is 30 of March, of course I'm not be able to finish them. I am in a tight corner but it is possible to ask for getting extension of time. We can get ... 2 weeks (at the most) not to much but I must finish them!
My thesis about the Psalmen consists of 42 pages which seems to be good news. But. It's a very difficult topic and I have a lot of things I should write about.... My consultant said to me I had been highly articulate and I had carried out a painstaking piece of work- if the thesis will be a 150-page-long work, we publish it as Ph.D.thesis. :o)

But my other thesis! :o( I have written 3 (three) pages so far, it is rankling. My other consultant has faith in me but I was ashamed of myself. And the deadline is 31 of march max. the middle of April- for neglectful people. Like me. :o(

Süssünk, süssünk valamit / Let's bake

Ennek a kiflinek a receptje valamelyik sütős-főzős újságomban volt, s az elmúlt években számtalanszor megsütöttem már. Eleinte ragaszkodtam a leíráshoz, aztán egyszer csak reszeltem a tésztába fokhagymát, majd a siker elszédített és utána egészen elszemtelenedtem.
Először megtöltöttem márványsajt-krémmel, aztán tettem a tésztába (nem tölteléknek, hanem a tésztába) párolt káposztát, sajtot, pirított hagymát, de az egyik legjobb változat az, amikor aszalt paradicsomot vagdalok össze és ezzel bolondítom meg...
Valami csodásan finom. Mindehhez annyira egyszerű a receptje, annyira nem kell hozzá semmi különleges és annyira remek érzés dagasztani kézzel, hogy már-már szégyenletes.
Hozzávalók: 80 dkg finomliszt
4,5 dl tej
2 dl olaj
5 dkg élesztő
só

Ez az alap, bátran lehet variálni....

There is a recipe for our favourite crescent roll! I like backing it because it's absolutelly easy to prepare, it' s wonderful to knead and we don't need any special ingredients.
It's a basic-recipe which can be changed after the taste of the family. I have already baked it filled with Roquefort and after this succes I began to ring the changes on it... Steamed cabbage, onion, cheese were kneaded in it but our fauvorite is the sun-dried tomato, it is adorable...
The recipe: 800 gramms flour
4,5 decilitre milk
2 decilitre oil
50 gramms yeast
salt
It's the basic and the flavoring is up to you.:o)

Eredményhirdetés

Ugyan a mai sorsolást megejtettem, de váratlan akadályok (nem találom a fényképezőgép átjátszóját) következtében nem tudom (egyelőre) bizonyítani a hitelességét, talán mégis elhiszitek nekem, hogy mindenki bekerült a kalapba. Összesen 23-an jelentkeztetek ezért a táskáért, amelyet azonban csak 1 valaki kaphat meg. :o(Ő pedig nem más, mint... ELI! Gratulálok a nyertesnek, hogy magáénak tudhatja ezt a kis testi hibával, de egyben a készülése közben magába szívott energiáktól meglehetősen sok szeretettel is bíró táskát. Legyen benne sok öröme!(Címet kérnék szépen.)

Unfortunatelly I can't find the wire and without it it's inpossible to prove the credibility of my sweepstake. You may believe me... 23 people have applied for this bag but only one of them can get it who is.... ELI! Congratulation! I hope you will like this bag, please send me your availability...

Márpedig...

... ma sorsolunk! :o)

Háttér / Background

Minden úgy kezdődött, hogy (bár nem ez volt az első) kaptam egy levelet (köszönöm, Ildi!), amely ugyan nem a háttérről szólt , de újból felmerült, hogy a blogomra kattintással együtt mindenféle kaszinós oldalak is feljönnek, ami annak, aki nem akar internetes játékkal foglalkozni, nem annyira jó.
Nagyon kedvelem a levélírót és arra gondoltam, hogy majd én megoldom ezt a problémát egyszer s mindenkorra, vége a szépséges háttérnek, egyszerűsítünk, különben is errefelé tendál az életem, hát akkor nyilvánuljon ez meg itt is. Az konkrétan nem merült fel bennem, hogy nem tudom megoldani, nem mintha csak pozitív tapasztalataim lennének a blogcsinosítással kapcsolatban, de valahogy nem csináltam nagy faksznit a dologból.

Hát... jelentem, jaj. Ez, amit most láthattok, ez egyórás kísérlet eredménye, előbb még válogattam, keresgéltem, végül feladtam és próbáltam menteni, ami menthető. Akkor már mindennel elégedett lettem volna, csak legyen.

És amikor úgy tűnt, hogy továbbra is nyitva leszek, mert van pofája az egésznek (na, nem az, amit akartam volna), akkor telefonált Zsuzsi, hogy kész a fejlécem, csak egy kérése van: ne a pöttyös hátteret alkalmazzam, mert azon nem működik.
Nos, az eredményt láthatjátok. Természetesen pöttyös a hátterem, mármint a fantázianeve, ennyit sikerült tennem.

A legjobb azonban az, hogy Zsuzsi felvilágosított: nem a háttérrel van a baj, hanem a számlálómmal. Úgyis írhattam volna ezt, hogy feleslegesen küzdöttem egy órán át, de nem akarom, mert pozitívan nézzük és mondjuk azt, hogy felugró ablakokkal továbbra is rendelkezem, de mindezt egy szép, frissességet, üdeséget sugalló blogon. Ami határozottan előrelépés. Nekem, mert Ildinek nem. :o(

Legyen! /Sweepstake

Játék a hűségeseknek, azoknak, akik számon tartanak, akik olvasnak kitartóan és rendületlenül- vagyis a rendszeres olvasóimnak. Van ez az előző postban már megénekelt kis testi hibával rendelkező, de annál nagyobb szeretettel készített vidám nyári táska. Nem szaporítom a szót, de aki szeretné magáénak tudni, az hagyjon egy megjegyzést (szép magyar szóval, kommentet) mondjuk szerda délig. Hogy mit ír, az teljesen önkényes alapon történik, nem hagyok útjelző táblákat, nem kell sem dicsérni, sem ömlengeni, elég annyi, hogy szeretné a táskát és kész. :o)
Én meg sorsolok...

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a zseb fordítva van belevarrva, vagyis a belső oldalon van ugyan, azonban az első oldalon. Mert én varrtam, ugye. Csak mondom.

I have made a decision in reference to the bag - it will be a surprise for one of my regular readers. If you would like to have it anf if you are my reader, you should do nothing else, only leave a message (a comment). It's up to you what you want to write, you don't need to praise it (me). Write ... that you need this bag...:o) The deadline: Wednesday, noon.

You can remember, it has a little mistake with the pocket, don't forget.... Because it was made by me... :o)

Táskavarrás / Bag

Tegnap megint fekete fellegek voltak rajtam (nem nagyon akarnak távozni), arra gondoltam, hogy sok hasznomat a szakdolgozat úgysem látná, mert koncentrálni nem nagyon sikerül, hát akkor varrok valamit. Így született a fenti táska. Meglepő, hogy ezekhez a színekhez nyúltam, szerintem még életemben nem varrtam ilyen vidám, (mondjuk) nyári táskát- na, ennek is eljött az ideje.

Először arra gondoltam, hogy ez lesz az a jutalom, amelyet a rendszeres olvasóim között kisorsolok, de miután kis testi hibás lett, mégsem illik. A hiba ott van, hogy a belsejét sikerült fordítva belevarrnom, ami ha nincs zseb, nem gond, de én még arra is gondoltam, hogy kell- vagyis a zseb nem a táska hátsó falán van, hanem elől. Mondhatnám, hogy sokkal praktikusabb így, jobban kézre is esik, de azért mégsem így akartam.

Viszont jó a formája, igaz, nem lenne nekem való, egészen pontosan arra elég lenne, hogy a sarokig elmenjek, mert hosszabb távra (2 sarok) már minden fenét beleszuszakolok a táskámba, ami nélkül elindulni nem is érdemes, azaz nekem malaclopó méretű az ideális. Amitől, persze, leszakad a vállam, mérgelődöm is. Ez viszont sokkal kisebb, bár leteszteltem, belefér az aktuális könyvem. :o)

Sorsa ismeretlen.

Yesterday I was feeling blue... so I was not be able to write my thesis. I made a decision to sew something and this little bag was born. My first thought was it would be fit for my regular readers (43) but unfortunatelly it has a little mistake, the pocket isn't on the right site. :o(

The bag has summerly colours, it is the first time I have chosen this colours... her size is perfect for them who prefer the small bags. I need a large bag because of my countless things I always lug along. The result: sometimes I have pain in my shoulders. :o(

Its future is unknown.

Rendszeres olvasók

Nem tudom, mikor és hogyan történt, de egyszercsak azt vettem észre, hogy 42 rendszeres olvasóm van... Jaj, ez már kötelez bizonyos dolgokra, most konkrétan arra gondolok, hogy (úgyis már a fejemben mocorog valami) meg kellene jutalmazni őket, ha már ezt a vegyes felvágottra hajazó blogot olvasgatják... folytatás következik! :o)

Csomagok

Mostanában volt néhány blogbarátságos, díjas, kitüntetéses játék vagy nem is játék, mindenesetre adtuk, kaptuk, gurítottuk őket, örültünk, kiraktuk a blogra. Mit tagadjam, örültem én is (örülök most is), különösen jólesett a mostani fura helyzetemben, hogy vannak, akik pusztán a blog olvasása által megkedveltek és ezt még közszemlére is teszik.

És bár többször leírtam a blogolásos, meg az egész virtuális világ által köttetett barátsággal kapcsolatos ellenvetéseimet, mégis újra meg újra ki kell jelentenem, hogy van ebben valami: emberek találkoznak a világjálón, tapasztalatot (ötletet, receptet...) cserélnek, örülnek egymásnak, támogatják egymást. Nem nagyon akarom ezt már jobban (valószínűleg nem is tudom) ragozni, összefoglalás található néhány bejegyzéssel korábban.

Az apropója a bejegyzésnek, hogy a héten 3 csomagot is kaptam, amelyről be szeretnék számolni, de két kikötéssel:
1. a csomagok bemutatásának sorrendje kizárólag a postai érkezést mutatja, semmi mást
2. nem felhívás keringőre

Viszont: ha még egyszer szakdolgozatot írok (na, nem mintha szeretnék) kommunikációs, szociológiai témakörben, én biztos, hogy a blogírásról fogok írni, magáról az írásról, erről a kényszerről, a stílusokról, a témákról, a kialakuló kapcsolatokról... Hihetetlenül érdekes.

Talán szerdán érkezett meg Csutkailda csomagja. Nem tudom, ki olvasta, ki nem, de a blogjában felajánlotta, hogy szívesen küld egy kiadványt, amely a Bakonyban lévő kirándulásokról, mindenfélékről szól. Kérésem után postafordultával küldte, s nem éppen mellékesen szólva csomagolt nékem egy saját készítésű ajándékot. Köszönöm...

Másnap érkezett meg KicsiKató csomagja, a tökéletes meglepetés. A képeken látszik, mi mindent készített nekem (jó pszichológusként a kedvenc színemből varrt mindent!), de a legjobb (ugye, nem baj, Kata?) a meleghangú levele, hogy napsütést kíván nekem, meg jobbulást. Az biztos, ha rajta múlna, nem sok borongós napom lenne. :o) De jó is nekem...

Pénteken, még az uszodába indulás előtt hozta a postás Jucuu csomagját...honnan, honnan..Finnországból! Igazi finn hangulatot varázsolt ide nekem, amelyben szerepe van a finn csokoládénak (olyan krémes, hogy elolvad a számban...), a szépséges fonalnak, de az első helyre a tűpárna ugrott, amelyről ő ugyan azt állítja, hogy béna, nekem viszont kedves, szeretetreméltó és nagyon-nagyon megható. Ő is írt levelet... megőrzöm!

Mi legyen a végszó? Az, hogy a nehézségeim közepette jó tudni, hogy vannak, akik gondolnak rám? Vagy az, hogy milyen megható, hogy készítenek valamit a naposabb hangulatért? Vagy az, hogy milyen jó látni a kezük írását? Esetleg azzal fejezzem be, hogy több magán e-mailt is kapok, amelyben kedvesen érdeklődnek a hogylétem felől? Netán azzal, hogy mindez együtt mekkora segítség nekem?

Vagy azzal, hogy ez a barátság? Igen, ezzel.

Pro és kontra avagy üzleti körkérdés

Kicsit lassabban szánom rá magam mindennemű újításra (mostanában), de valami lehet a tavaszi szellőben (ami tegnap már-már orkánná avanzsálódott errefelé), mert többen nyitnak a Meskán, ill. aki nem, az is gondolkodik rajta.
Hasonló stádiumban már álltam én is, aztán megint elhalasztottam, most megint felvetődött bennem a gondolat és igazából nem tudom, mi motivál, anélkül meg ugye, ezt sem érdemes csinálni. Valószínűleg nem a meggazdagodás felé tartó első lépéseket tenném most sem, mert azt a mennyiséget én nem bírnám, az ismertség hasonló problémákat vet fel és nem is vonz.
Kipróbálni magam? Na, ez már valami, csak ne legyen csúfos kudarc a vége.

Így aztán, mivel magam nem jutok előre, inkább feltenném a kérdést azoknak, akik már komoly tapasztalattal bírnak, ők milyen megfontolásból nyitottak; de azok véleményére is számítok, akik pedig mégsem nyitottak és ne maradjanak távol a tépelődő típusúak sem, kérem.

Mi volt a kiindulópont? Mire számítottak? Mi vált be? Mi okozott csalódást? Mi a legjobb benne?
És mivel nemcsak az elmélet érdekel, áldozzunk a gyakorlat oltárán is:Mekkora árukészlettel indult neki? Milyen gyakran tölti fel a készletet? Mikor jelentkeztek az első vásárlók?Hogy oldja meg a fizetést? Nem volt-e visszaélés?Hogyan határozza meg az árat?

Ha most végiggondolom, még szorul belém kérdés, de inkább azt mondom, akinek van hozzáfűznivalója, ne törődjön a kérdésekkel, csak írjon... És most arra kérek minden olvasót, ha érintett a dologban, akkor is írjon, ha egyébként nem szokott kommentet hagyni. :o))

Zöld, zöld, zöld / Green, green, green

Elkészültem ezzel is, minden olyan, mint egy lassított felvétel, de lehet, hogy én vagyok olyan. Minden nehezemre esik, s ha próbálok is vidámkodni, még az sem az igazi. Szerintem tuti, hogy ez a szomorkás időjárás az oka, vagyis kívülről jön, nem belülről. :o) Legyen így.

Ezek azok a blokkok, amelyekkel Kicsikató meglepett, akkor még hófehérek voltak, de aztán némi füves kezelés, akarom mondani, teafüves kezelés után metamorfózison mentek át, s lett belőlük enyhén antikolt (hatású, tudjátok, mint az eperízű) blokkcsalád. Ugyanezen változáson ment át az egyébként korát illetően valóban antik lepedővászon, ami viszont meglepően jól , fiatalosan tartotta magát, nem is akart eleinte barnulni. Bezzeg, ha nem akartam volna...

És a tűzőcérnáról el ne felejtkezzem, az a remek, egyszer már "megénekelt" zöld cérna, ami szakad is, meg csomósodik is, de csak nem fogott ki rajtam (bár helyenként igen). :o) Összhatásában egyébként meg tetszik.

Némi varrás is / Some sewing

Ha nem is az elmúlt 2 napban, de varrtam is, igaz, csigatempóban. És persze, zöldben, mert ha szín, akkor a kezem egyértelműen a zöldek felé matat, mielőtt bármi is tudatosodna bennem. :o)

Két neszeszer készült el a már megszokott minta alapján, de rájöttem, hogy kezdem unni, nincs valakinek valami jóféle szabásmintája? Az efféle (egyelőre gondolatbeli) újítás mellett azért remélem, mindenki észreveszi, milyen ötletgazdag, új megközelítést sugalló fényképek jöttek ki a kezem alól. Itt szeretném felhívni a figyelmet a nem kevés célzatossággal középre helyezett képre, ahol is a 2 neszeszer 4 narancs társaságában hívatott jelképezni ezen irányú kreativitásom első lépcsőjét.

Not in the last 2 days but I could sew something, telling the truth, at a snail' pace. Of course, they are in green, if it depends on me I always choose this colour...
I prepared 2 small cosmetic (beauty)-bags of long standing pattern but it's a bit boring. Could somebody suggest me a new pattern? Besides I hope everbody can perceive how gifted I am in taking photos... :o) You can realise my ability if you have a look at the image in the middle of my collage... I think it 's a proof of my talent. :o)

Vírusos cucc /Virus

Két napra megállt az élet, se kép, se hang. Végighánytam az éjszakát és az egész házat, szó szerint. A szeretet egyik legmeghatóbb jele, amikor a párod visszatámogat az ágyba, majd elkezd utánad takarítani és közben még vígasztal is Téged. Pedig volt dolga elég, egyezzünk meg ennyiben.

Mindenesetre most már felkeltem, próbálok némi életre utaló tevékenységet kicsiholni magamból ... és remélem, délutánra szárnyalni kezdek. De azzal is megelégszem, ha szárnycsapást imitáló mozdulatokat teszek, nincsenek nagy igényeim.

I have caught a virus, today is the first day I could get up. It was terribile. :o( I would like to wing but I would be satisfied if I could do movements like wing-beat. As the dickey...

A tavasz első napja

Ha már nemcsak az elvárásaink, hanem a naptár szerint is itt a tavasz, pláne, ha ehhez még az egyébként rakoncátlankodó időjárás is hozzájárul egy kis test-és lélekmelengetéssel, akkor vége a gyümölcskenyeres korszaknak, valami friss, üde, vidám süteményt kéretik az az asztalra tenni. Mint ezt a túrótortát. Finom (volt).

Today is the first day of spring- so in my opinion it means the end of the winter cake, we need fresh, light sweets. Like this cake made of curd cheese. It (was) delicious.

Blogbaj

Úgy tűnik, valami baj van a blogommal, az általam olvasott blogok rendszeres olvasói közül egyszerűen leugrottam, eltűntem. Hiába akarom magam újra feltenni, nem ismer fel, állandóan azt akarja, hogy jelentkezzem be, lehet, hogy én már nem is én vagyok, de még csak nem is tudok róla?..... Mintha tudathasadásos lennék, komolyan, kétségeim vannak.

Ebből pedig tavasz lészen / Spring

Előbb-utóbb, biztosan.

The spring is coming, I'm sure.

Ma és holnap /Today and tomorrow

Annak, hogy egész nap nem jelentkeztem, egyetlen oka van: holnap be kell mennem a céghez, s a mai, egyperces telefon a főnökömmel újfent visszarántott egy jó kis gyomorfájós, szívszorulós állapotba.

Today I haven't written any words so far and it has one and only reason: tomorrow I have to go to my workplace, to my boss. I needed a one-minute-long chat with him and the stomach- and heartache came back.