A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. március 3., kedd

Vírusos cucc /Virus


Két napra megállt az élet, se kép, se hang. Végighánytam az éjszakát és az egész házat, szó szerint. A szeretet egyik legmeghatóbb jele, amikor a párod visszatámogat az ágyba, majd elkezd utánad takarítani és közben még vígasztal is Téged. Pedig volt dolga elég, egyezzünk meg ennyiben.

Mindenesetre most már felkeltem, próbálok némi életre utaló tevékenységet kicsiholni magamból ... és remélem, délutánra szárnyalni kezdek. De azzal is megelégszem, ha szárnycsapást imitáló mozdulatokat teszek, nincsenek nagy igényeim.

I have caught a virus, today is the first day I could get up. It was terribile. :o( I would like to wing but I would be satisfied if I could do movements like wing-beat. As the dickey...


2009. február 23., hétfő

Barátság/Friendship


Az ember ráklikkel azon nőszemély blogjára, akit általában olvas, mit is írt, mit is alkotott, milyen gondolatok kavarognak a fejében, milyen örömei, bánatai vannak, vagy csak úgy, egyáltalán. Mert érdekel, mert jópofa, mert hihetetlenül kreatív, mert mindig vidám, vagy mert éppen most nehéz időszaka van, különben meg jól is ír, és a képei...! Vagy éppen nem, pocsékak (ja, hogy az én vagyok?), de az meg nem számít úgysem, mert másért megyek oda.
Hasonló korúak a gyerekeink, vagy ha nem, akkor én majd most végre mondhatok okosakat; ha meg még nincs is, akkor meg milyen jó lesz, hogy vagyok, ha eljön az ideje... jókat főz és kertje is van, de lehet, hogy nincs. Van viszont nagy lelke. Belefér a világ. És még én is.

Szóval, gyanútlanul klikkelek és egyszer csak ott találom a nevem közvetlenül a barátság szó alatt, Kicsikató blogjában. És akkor én, aki lesajnáltam a virtuális barátság keresőit, meg nem is hittem, hogy ilyen van... örülök. Köszönöm, Katókám...

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Nem a pénz a mozgatórugó. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert."

És adjam tovább? Nyolcnak? Adom Anyahajónak (anya, ha jó...), Zsukkának és Zsuzsinak, Beának és Mammkának, Susulának(!), Katafoltnak, Julcsynak. És Katónak, naná. Meg Pákosztos macskának. Meg Szerának. Meg...
És mindenkinek, akiket látogatok fent leírtak miatt. Meg aki látogat engem. Ez a baj ezekkel a díjakkal, megkötik az ember kezét....

There are some blogs I like visiting. Because the owner always has a lot of new idea, I am interesting what she prepared last night, she usually has good thoughts, I am courious of her joy or she has a complicated period in her life and I would like to write some words of comfort. She is always happy, imaginative.... and she is talented in writing and what wonderful images she has! Or not, they are terribile. It's just as well.
We have children at the same age or not but I can share practices. She can cook prodigiously and her garden is wonderful! Or she lives in a blockhouse without any garden. But ... she has a big heart and I am in it.
There is a new award about the blog-friendship... I have got it by Kicsikató and I should hand on for 8 people. It's not too much. Anyahajó, Zsukka, Zsuzsi, Mammka, Bea, Julcsy, Susula (!). And Pákosztos Macska. And Szera. And... for everbody who is read by me. And who reads me.

I have never believed in the virtual friendship. So far.



2009. február 17., kedd

Varrás, meg ami kell



Erről a faliképről most már mindig ez a nehéz időszak fog eszembe jutni, de talán nem is baj, örök emlék lesz. Hangsúlyozom: emlék. A varrás nem tökéletes, de ez sem baj, mert mindig tudni fogom, mire gondoltam, miközben varrtam. És nem érzem úgy, hogy ezektől az emlékektől ezt kevésbé szeretem, inkább azt érzem, milyen jó is nekem, van hobbim. És van szerető családom. És szerető barátaim.
Kell ennél több? A döntés pedig formálódik bennem.


2008. december 6., szombat

Mikulás


Nagyon jó kislány lehettem, mert ma reggelre (mint minden évben) itt volt az ajándékom, bár csak hevenyészett takarításban részeltettem a csizmám. De a Mikulás vagy egy kicsit vaksi, vagy nagyon is szeretetteljes, mert egy csomag francia csokoládét kaptam tőle, Párizs (az imádott Párizs!) felirattal...

A lányoknál, Virág szavával élve, öko-Mikulás járt, semmi csokoládé, hanem aszalt gyümölcs, zabkeksz, színtiszta gyümölcslé és 1-1 pár, a talpán csúszásgátlóval ellátott vastag zokni volt ma reggelre. Úgy látszik, jó kislányok voltak idén (is)...

ZM szerint az ő bakancsa egy mókus raktárának is beillene, mert pisztácia, mogyoró, mandula volt benne reggelre. Ő is nagyon jó kisfiú volt ezek szerint.

Hiába, ez egy jó család. :o))



2008. december 4., csütörtök

Ajándék Zsuzsitól

Hát idenézzetek, mit kaptam, odafent, a fejlécemet nézzétek!....
A kisujjamat sem mozdítottam érte, csak reggelre levélben itt volt Zsuzsitól. Alapvetően odavagyok, hogy valaki ilyeneket tud, de attól meg végképpen, hogy ezt csak úgy, pusztán szeretetből... feltételezem. Egyébként meg kiderült, hogy még közel is lakunk egymáshoz (legalábbis egy megye), így aztán félszavakból is megértjük egymást.

Hát, Zsuzsikám, az biztos, hogy ahányszor a blogomra nézek, szeretettel gondolok Rád! :o)
Nagyon köszönöm...