Összesítés / Summarize

Nem mutatok több képet, ígérem, csak éppen elrakni nem bírom a fonalaimat, de ez az utolsó. Remélem.

It's the last photo I can promise but I can't be fed up with my dyed yarns. I hope it's the last photo, I hope. :o)

Első / First crochet

Lomtalanításkor minden féltve rejtett dolog felszínre kerül, az is, amit nem keresünk, amit nem várunk, amire már nem is emlékszünk. Ez a horgolmány nem egy 160-as derékbőségű hölgy A-vonalú szoknyájának kiterített változata, hanem a 20 évvel ezelőtti kísérletem. Nem akartam én mást, csak a fonalkészletem apadását, a horgolási tudományom gyakorlását, esetleges fejlődését, a gyermek délutáni alvásidejének csendes kitöltését, magam szórakoztatását, s nem mellékesen egy meleg takarót.
Lehet, hogy sok volt ez így, mindenesetre a takaró most visszakerült a házba, kimostuk, szeretjük.

Last weekend when we removed lumber I found this blanket crocheted by me. It was my first trying regarding crochet when our first baby was some months old. I wanted nothing special, nothing extra just a blanket, to develop my crochet-ability, to make good use of our child's sleeping-time, to entertain myself. It was too much for me, I guess. :o)
The blanket is similar to a skirt of a woman has 160 cm waist measurement. :o)

Jaj

Most meg Saramago.

Utolsó / Last but not at least

Mindig a legújabbat akarom kötni, azonnal és iziben, most éppen ezt. Lila is, rózsaszín is, de bordós is, világos is, sötét is, azt hiszem, ez az élet fonala.

It' s my last trying ( for the present) and it's my favourite yarn but always the last is the best. :o) It's a bit purple, a bit pink but red too, light and dark. I guess it's the yarn of the life.

A püspöklila / Purple

A táskán, tudom én, nem látszik semmi különleges, pedig az első perctől kezdve nekem ez szívügyem, Mammka kérte tőlem, csak az a püspöklila, az ne hangzott volna el! Nyeltem én egyet, meg kettőt is, de még hozzájött a geometria is, ott már el is vesztem volna, de nem hagyhattam, hát varrtam. És az sem látszik a táskán, hogy 3 tűt törtem el, bizonyosan a nagy igyekezet miatt, én annyira precíznek akartam ezt a táskát, hát még a cipzár is ki akart fogni rajtam, de a hátára már nagy örömmel varrtam a léha négyzeteket, geometria ez is, csak lazább.
A szabásmintát kitalálni sem egyszerű nekem, a rajzolás sem, még talán a szabás sem, a varrás sem, de úgy látom, még a sorrend felsorolása sem.

This bag was sewed for Mammka one of my regular readers who is more than a reader only. She would like to surprise her female friend with it. I was worried about the colour, purple, my God, I don't like this tone of the purple but I wanted to sew it. It was difficult enough for me to find out the pattern, to find the suitable colours, the zip seemed to be much for me, I have broken 3 needles... but I am ready and happy with it. All-important: Mammka is happy with it. It was worth to sew it, yes.

Negyedik / Fourth

Nagy szerencse, hogy magamnak festek, magamnak játszom, mert mondhatom azt, hogy ez sötétbarna, ki hinné el nekem, pedig nagyon is az, néhány őszes hajtinccsel, olyan is, mint egy női haj, festett, de itt-ott már lenőtt, a hajfesték kiválasztása pedig lutri, így aztán vannak a hölgy fején vöröses és szürkés árnyalatok is, meg kéne állapodni egynél, kedves hölgyem!

It's my fourt trying regarding wool-dying (trying-dying:o) ), it's chocolate-brown with some red and grey. It's like the hair of a woman who has brown hair but she is going white so wants to dye them but she always change the colours... it's time to fix on ones, I think! :o)

Dacosság

Én a Facebook-ot facebuknak hívom, így, a Firefox-ot firefoksznak, ez valami fricska lehet, vagy fittyet hányás, de mindenképpen jó érzés, önelégült leszek, ha kimondom és kimondom bizony, sőt kérkedek vele, nem tudom, miért, de elégtétel is van bennem.
Miért, ha lehet Dzsennifer, írva és mondva, én azt is kihallom a kiejtésből, amikor dzs-vel mondják, mert úgy is írják, sőt, a szemeim előtt meg is jelenik a szó, annyira dzs, hogy nagyon, az én firefokszom és facebukom semmi ehhez képest.

Emlék / Memory

Az asszociáció furcsa képződmény, nekem a Starbucks-ról most már mindig és örökké a versailles-i pályaudvarral szembeni kávézó jut eszembe, reggel ott kezdtünk minden alkalommal, a vonaton elkortyolgattuk az adagunkat, miközben én jól bebámultam a házak ablakain, meg a Louvre is, mert a kávézóban végeztünk minden alkalommal, eltelve élményekkel, a fáradt lábam felrakhattam a székre, nem szóltak rám, csak mosolyogtak, de a brüsszeli reptér is, mert a meetingek után ez kijárt nekem, csupa-csupa jó emlék, hát szeretem is, ahogy azt kell, meg akarom tartani emlékeimben.

Most majd gyűjtögetek emléket itthon is, mert lehet, mert kell, mert akarom és szeretném.

About Starbucks? It occurs to me... when we were in Versailles we always begin our day in the Starbucks, opposite to the railway-station there is a Starbucks, during our way to Paris we had time to drink our coffee as I was looking in the houses. And the Louvre, we always finished our day in this coffee-shop, dead tired but full of experiences, nobody prohibitid me to put my legs on the chair. And the airport in Bruxelles after the meetings ... I always turned into it as I thought I had richly deserved it - lots of fine memories.
I would like to bear in my mind.
Now I can collect such experiences in the capital too, hurrah! :o)

Harmadik / Third one

Olybá tűnhet, hogy ez egyszínű fonal, de nem is, mert vannak benne árnyalatok, csak éppen nem feltűnően, inkább sejtelmesen, kicsit naplementés, kicsit őszies, kicsit fülledt és erotikus, és életigenlős, harsány és jókedvű.
Színeiben az utolsó fotó a legmérvadóbb, intenzitásban az előzök. A kettőt kombinálnom nem sikerült. :o)

The yarn seems to be a normal, monochrome yarn but don't believe it, it has a lot of tones in it, it's like the sundown, a bit mysrerious, a bit autumnal, a bit stuffy and full of willing of life as well, shrill and blithe.
The intensity can be checked on the first photo, the colours on the second image. I wasn't able to take a photo of the yarn reflect its beauty. :o)

Mesefa-féle / Fairy-tree

A rajzkészséggel pedig úgy vagyok, hogy ott fejeződik be nálam, ahol másnak elkezdődik. Persze, itt van nekem ZM, rajzol ő kérésre bármit, csak éppen nem tud egyszerűt rajzolni, mindig túlbonyolítja, nem érti, hogy megvarrni valamit egészen más, mint cerkával firkálgatni, kanyargós, cirádás vonalakat szeretnék gondolatban, a valóságban azonban csak nézem a kacskaringókat és mérgelődöm, nem tud egy rendes tulipánt se nekem.
A táskán lévő (mondjuk) mesefát én rajzoltam, ennyi telik tőlem, itt a vége, kész, slussz, passz.

My drawing-skill is horrible, I can't draw anything but thanks for God my husband (a skulptor) draws everthing according to my request . Despite of this fact I 'm not satisfied as he draws difficult way I would like just a tulip but he draws me scrolls and ornaments - I can't sew after his drawings, no. :o(
The tree on the bag is from a (e.g.) fairy-tale drawn by me and it can appoint the border of my skill. :o)

A táska anyaga saját festésből ered, hol a gyapjú fő, hol a textil, hol az ebéd. Előbbiek sűrűbben.
The bag is sewed from a hand-dyed fabric, everday I must dye something, sometimes fabrics, sometimes wool, sometimes both of them. Like today, yesterday, tomorrow. :o)

Második / Second trying

Ez énnékem nagyon tetszik, zöld is, kék is, egyrészről színeim ezek, másrészről felfedezhető benne egyfajta haladás, a zöldtől mint kályhától, mint középponttól való elindulás, óvatos tapogatózás.
I like the colours of this wool, on the one hand they are my favourite colours on the other hand some advance can be caught, green but blue too, it's a carefullness try to discover the other colours as well. Who knows next time what kind of colours I would dye, who knows? :o)

Gratulálok ... :o( / Congratulation

Nem gondoltam volna, hogy majd éppen a blokkolással gyűlik meg a bajom, hogy megkötöm a Shetland kendőmet nagy örömmel, aztán majd a blokkolásnál, amikor igazán finisben vagyok, akkor esz meg a fene. Nem tudom, kihagytam volna valamit, nem találtam több chart-ot, mit csináltam/csinálok rosszul, nem akar semmilyen formát felvenni, amorf kendőm van.
Kezdem nem szeretni mégsem.

Yesterday evening I finished my Shetland shawl but I am in despair, I can't block it. I might do something wrong or skip a chart?, I don't know but the shape of my shawl is horrible. Amorphous. :o(
I begin not to like it.

Első fecske / First swallow

Nem egészen ilyet akartam, de azért ez is tetszik. Be kell látnom, hogy a gyapjú nem textil, teljesen másképpen viselkedik, mint ahogyan én azt gondolom vagy (a textilfestéses) tapasztalataim alapján elvárom. Megijedtem, amikor az üvegben lévő, igen szép zöld festéket rálötyköltem a fonalra, olyan feketének látszott, visszakoztam gyorsan, pedig talán éppen attól lett volna erős kontraszt a színek között, ahogyan azt szerettem volna.

Most olyan pasztelles színe van, első fecskének elmegy, de már csak négy tolnai motringom van, jaj. Remélem, hamarosan érkezik a fingering is.

It was the first time I have dyed wool-yarn and I am not satisfied enough although I like the result. Originally I wanted greens with contrast but I had to recognize dying of wool is definitely different than dying fabrics.
I have 4 skeins (lace9 wool-yarn so I am dying them... I am sure. In 2-3 weeks I will begin the next order consisting of fingering yarn, hurrah! :o)

Desszert

Lomtalanítani, nem az éves szokásost, az őszit, hanem a megrendelőst, amikor csak miattunk jön a nagy autó, azt most kellett, ezen a finom, nyári, izzadós, csúszkálós, szitokszavakat mormoló melegben.
Megfigyeltem: semmi, de semmi értelme, mégis ahányszor ZM felbukkant a pincéből, én a padlásfeljáróból, mindannyiszor elnyöszörögtem neki, hogy jaj, de meleg, van, ugye és neked is. Mindannyiszor megerősített, hogy igen és nagyon és neki is.
Aztán mentünk tovább.

Vasárnapi vers

Fodor Ákos: Az Egyéniségről

föl sem ismernék
a rólad készült képek,
ha látnák egymást

Program

Kalandra fel, kötni kell! Nyilvánosan. :o)

Leskelődés

Mit tegyek, én szeretek ajtókon és ablakokon benézni, mennyivel egyszerűbb ez Amszterdamban, nincs nyaknyújtogatás, egyszerűen balra (jobbra) fordítom a fejem és már látom is a holland vacsorát, berendezést, TV műsort, de még az asztalra helyezett virágot is.
Ma a Libriben kinyílt egy ajtó, muszáj volt odanéznem, ott ültek bent a könyvesbolti fiúk (pihenőidő), ültek egy székben, lábuk egy másik széken, ölükben nyitott könyv. És olvastak.
Nagyon jó kép volt, kedveltem.
Csak azt nem láttam, mit is olvastak, de kár.

Pipacsmező / Red poppies on the bag

Ezt a festett zöldet már egyszer társítani akartam egy igazi pinkkel, nem rózsaszínnel, igazi pinkkel, végül mégsem tettem, de ma már nem bánom. Nagyobb bátorság kellett volna, végül beértem a pirossal, de nem is beértem, hanem amikor egymás mellé tettem őket, már nem is volt vívódás, megtalálták egymást. Szerintem. Ti hogy látjátok?
A táska már a Meskán. :o)

The green fabric is dyed by me and earlier I wanted to fit it together with a pink fabric but I wasn't daring enough. I don't regret it because now the red seems a good choice. I like it very-very much but what about you?
The bag has been available in my online-shop.

Ez a nap

Hogy a fortuna az négy tonhal igazából, bele kell csak gondolni.
Hogy harmatos-hűvös a fű reggel és vizes lesz a cipőm, lábam, sebaj.
Hogy egyrészről van az a sürgető érzés, minden fonalat elkötni, megkötni, de van az a másik is, hogy jaj, elkötöm az összes fonalaimat, jaj, számolom őket mindennap, reggel megkönnyebbülök, este megriadok.
Hogy a kávéba egy kis kókusztejet.
Hogy lehet megint textilt festeni, mert sok-sok molinóm is van, meg 10 lila ujjam.
Hogy késő este mindig ellenőrizni kell a csillagokat, megvagytok, megvagyok, remek.
Hogy beköszönt a nyár az ablakon, meg az aranyeső.
Hogy ZM hoz nekem Gurut és mindig.

Legyen a 600. Ulickájáé / Post for Ulickaja

Az azért már nem igazság, hogy Ulickaja így meg úgy, van annak már vagy fél éve is, hogy én őt nagyon akarom, de más is így gondolhatja, mert a központiban egy szál sincs belőle és sosem, az "u" betűs részhez félek közelíteni, de mindegy is, mert közben pedig vonz engem az a ficak, csak éppen nem jutalmaz meg soha.
Kénytelen leszek megvenni (nálunk megszorítások vannak, ez most jelszó és program, csak ne lenne olyan nehéz), de úgy képzelem, hogy majd forgatom a kezemben egyiket, másikat, melyiket vegyem meg, ez is mindegy lesz, mert amikor elolvasom és jól kiörömködtem magam, így képzelem, igen, hogy akkor majd mérges leszek, hogy most kellene a következő, tehát helyben jártam, ott vagyok, ahol elindultam.

Since half year (at least) I would like to read something written by Ulickaja but I haven't found any book by her in the biggest library of the capital - everbody prefers her, it's unfair! I will be obliged to buy ia book although there is austerity in our family (unfortunatelly!) but I can' t do anything else. I must buy it.
After the reading I will be happy ( I guess) and after that I will be desperated again as I needed more Ulickaja, more and more but I won't have other books ... so I will be in the same situation as now. Goose-step, really.