Vidámodjon az én szívem, ismét mondom, vidámodjon

Finomodva

Ez is Smart-ies táska, de finomra hangolva. Ezt is lehet kézben, vállon, keresztben hordani, ennek a pántja is le-és felcsatolható, ennek a szélességét is lehet szűkíteni igény szerint. Ezt is lehet szeretni.

Kitalálva

Szilvi, a Fabulous Textil tulajdonosa megkért néhány alkotót, hogy a nála kapható táskafülekhez találjanak ki táskákat. Én, bár egy időben jött a megkeresés, utolsónak készültem el a táskával, nem minősítem, meg vagyok szomorodva, hogy mindig utolsó vagyok, nem nyafogok ezen, inkább tépelődöm, azt lehet, nem?

A táskáról:

mályva - pink - narancs a felhasznált textilek színe, egyre inkább  egyszínű textileket használok, de nem lesz ez mindig így, most mondom. A táska fülét gombokkal rögzítettem, nem először (és nem másodszor) történt ez, talán annyi a különbség, hoyg most behúzott gombokat használtam, bár természetesen nemcsak a gomb tartja a pántot. Piros gombok.

A fényképezésről annyit, hogy tegnap ránk borult az ég, nem sikerült, ma verőfény volt- amikor lementem reggel itthonról, mire hazaértem, ez eltűnt, persze, ne fogjak mindent a fényre, tudom én.

Késlekedve

Hónapok óta vár a megrendelő erre a táskára, nem tudom, miért halogattam, fogalmam sincs. Szeretem a formát, szeretem a textilt, kedves is, a színe is finom meleg, tehát akkor nem maradt más tényező, mint jómagam. Most nekidurálom magam és a szintén hónapok óta húzódó zöld változatot is elkészítem.

Ennek a táskának

pedig az a története, hoyg az egyik törzsvásárlóm (nevezzük Nikinek) szeretett volna egy ilyen táskát, sokadik enyém táskának, de a majd határidőt adta, ami nekem  olyan, mint amikor a mesében a  Halál megy a dolgára, de mivel az ajtóra az van írva, hoyg holnap, így mindig dolgavégezetlenül távozik*, hasonlatosképpen vagyok tehát én a majd-dal. Aztán kiderült, hoyg házat vesznek és most egy kicsit még tol is a konkrétnak eddig sem nevezhető határidőn, de akkor a kollégái összefogtak, s valami neves napra (=nevenapra) megrendelték neki mégis. És akkor én egy kicsit összekaptam magam.

Ennyi a történet, nem több.Kiderült, hoyg nem is izgalmas?

*nem írom le a teljes mesét, ha nem bánjátok

1676. bejegyzés, melyben egy szép, kövér pipát rajzolok a homlokomra

Emese előbb dátum nélkül kérte a táskát, aztán szülinapjára, majd névnapjára, legutóbb karácsonyt emlegetett, de tessék, elkészült, laptopjának méretére, szürke is, piros is, kész is van, Emeséé is, karácsony sincs még.

Jár a pipa, mondjátok már.

1666. bejegyzés, melyben rendes és összeszedett képet mutatok

Nem mondom, vannak olyan megrendelők, akik ragaszkodnak a megbeszélt időponthoz, hogy szeptember 21-én táska kell és kész, de azért ez elenyésző ahhoz a nagy többséghez képest, akik várnak, türelmesen és hosszan, időnként írnak egy levelet, hogy ma éppen szürkében és pirosban vagyok, csak mondom, és ez az én nagy szerencsém, vagyis, hogy ők vannak többen. Szinte kizárólag.

Ennek örömére akkor egy szürke-piros táska. Mert elkészültem vele.

 

Aztán a piros színnel, azzal hogy álltok? Bármennyit vagy csak apró foltokat?  Ruhaként vagy kiegészítőként?

Minden érdekel, valószínűleg azért, mert új viszony kezd kialakulni köztünk. :o)

Július

 második hetére vállaltam, augusztus második harmadik hetére készen is lett. Türelmes megrendelőim vannak, nem kétség.

    

Itt a vége

Végül, de semmiképpen nem utolsó sorban.

 

Még egy nagyot

és több kicsit befejezek, de ez már készen van.

 

Hogy

még csapongó is vagyok, az  csak más számára lehet ismeretlen, magam számára egy nem kedvelt, ám megszokott, hozzám szelídült tulajdonság, ha nem lenne, már hiányozna. 

Zöld Vilma után a kék kézitáska.

 

Meg kellett

tanulnom, hogy a rózsaszín nem giccses, nem, hanem csinos és nőies. Viszont hogy már tudom, úgy emlékszem, mindig is szerettem, rózsaszín nélkül egy napot sem élhettem, egy napot sem, egy tapodtat sem.

 

Van már többféle big bag, a pink, a decens, a country, a csíkos. Csak a cinegének szomorú az ének ennek nincs, s ez nem esik jól nekem.

Ez tehát

a szürke táska, megrendelésre, még mindig ott tartok, rövid szünetekkel tarkítva, amikor valami újat készítek, mint például ma reggel, de azt majd később. Remekül értek hozzá, hogy másról beszéljek, mint amiről szó van. Nevezzük ezt figyelemfelkeltésnek, mert a többi variáció` kevésbé tetszik.

Egyébként volt egy kis vitánk itthon, hogy akkor a biléta hol legyen, a tanácsadóm a táskafülre akarta tetetni, én ellenálltam, viszont ferdén varrtam fel. Szerintetek hol legyen egy ilyen típusú táskán?

 

` feledékenység, szenilitás