Na, nem mintha vége lenne a beszámolómnak, mert neeem, de azért mégiscsak mondom, hogy az utazás több oldalról nézve is igen-igen jó volt, a legfontosabb, hoyg mindennap együtt voltunk a Legkisebbel, akit hónapok óta nem láttunk és hónapokig nem fogunk, ez volt a prím, de jó volt azért is, mert pihentünk (mondjuk, elég aktívan, Zé szerint minden este mint vert sereg tértünk a panzióba), mert kikapcsolódtunk, mert izgalmak értek minket, mert új helyeket fedeztünk fel, mert más volt, mert feltöltöttük a lemerült aksit, mert élmények értek minket, és azért, mert ahoyg Zé mondta: rengeteget nevettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése