2012. május 31., csütörtök

Hogy is volt

Én azért már eléggé kétségbe vagyok esve, már sehol nincs a most-élek, van helyette aggodalom, hoyg készen leszek-e mindennel jövő vasárnapra, de azért arra a pillanatra, amikor a beszerzőút mentén lévő pipacsmezőt megláttuk, még soká szeretnék emlékezni. Megálltunk, még szép, hogy meg, volt masina nálunk, még szép, hogy volt.

Háromgenerációs együttélés, egyetértés, a kedvencem.



Remélem, lesz időm, hogy feltöltsem a másik helyre a többi kedvencemet, bár még a balatoniak második részével is adós vagyok. Pedig most élek, ugye.

1 megjegyzés:

  1. Háromgenerációs :-) Szép ez a mondatod és ami mögötte van, bizony csodás.

    VálaszTörlés