de jó időben érkezett, mikor máskor, mint ebben az esős, hűvös időben. Szerettem készíteni, bár ahogyan sejtettem, elfogyott a türelmem, vele párhuzamosan a fonalam is, már szó nem volt maradékok felhasználásáról, de volt, ki megszánt, s küldött nekem fonalat, hát így lett nekem grannym. Kellett hozzá a Tour de France is, némi Soprano is, ember, ki elnézi a gombolyagokat és kellettem hozzá én is. Horgolótudás nem kellett hozzá, ennyit tudok, ezt az egy mintát, ezt viszont végtelenített mennyiségben.
Egyszer majd jól megtanulok horgolni. Is.
A mérete pedig 100x 120 cm, nem négyzet, mert téglalapot szerettem volna, ezért a két végére horgoltam három-három sort, majd ránéztem, rondának találtam és még háromszor körbehorgoltam az egészet, ettől lett egy minden szimmetriát nélkülöző fizimiskája, de ezt megspékeltem még ezzel az utolsó sorral, ahol is elfogyott a cérnám fonalam, mindezek jól láthatók az alábbi képen.
Viszont az enyém, ugyebár.







